# Álláskeresési járadék 2026: ki jogosult, mennyi jár és meddig?

Forrás: https://jogikisokos.hu/munkajog/allaskeresesi-jaradek-2026-ki-jogosult-mennyi-jar-es-meddig
Rovat: Munkajog · Utolsó frissítés: 2026-09-05 · Jogi Kisokos (jogikisokos.hu)

> Az álláskeresési járadék a munkanélküliség első hónapjaira szóló, biztosítási alapú ellátás: aki az elmúlt három évben legalább 360 napot dolgozott, annak a korábbi bruttó keresete 60%-a jár, legfeljebb havi 322 800 Ft, és legfeljebb 90 napig. Megmutatjuk, hogyan számold ki a saját járadékodat, mennyi marad belőle adózás után, mi kell az igényléshez, és mit kell tenned, hogy ne veszítsd el.

## Ki kaphat álláskeresési járadékot?

A járadékot a foglalkoztatási törvény (Flt.) szabályozza. Három feltételnek kell egyszerre teljesülnie (Flt. 25. § (1)):

- **Álláskereső vagy:** a kormányhivatal foglalkoztatási osztálya (az állami foglalkoztatási szerv) nyilvántartásba vett, nem állsz munkaviszonyban és nem folytatsz más keresőtevékenységet, nem tanulsz nappali tagozaton, nem vagy jogosult öregségi nyugdíjra, nem részesülsz megváltozott munkaképességűek ellátásában, és vállalod az együttműködést (Flt. 58. § (5) d)).
- **Az álláskeresővé válásodat megelőző három évben legalább 360 nap jogosultsági időd van** (25. § (1) b)).
- **Munkát akarsz vállalni**, de önállóan nem találtál, és a foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (25. § (1) d)).

**Jogosultsági időnek** a munkaviszonyban töltött idő számít, valamint a megbízási jogviszony, az őstermelői és az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység ideje, ha utána megfizetted a járulékokat (27. § (1)). Nem számít bele az az időszak, amely alatt korábban már álláskeresési járadékot kaptál, és a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság sem – kivéve, ha azt gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolása miatt vetted ki (25. § (4)). A hároméves visszatekintési időszak meghosszabbodik többek között a csed, a gyed, a gyes, az ápolási díj folyósításának, a rokkantsági ellátásnak és a nappali tagozatos tanulmányoknak az idejével, ha ezek alatt nem dolgoztál (27. § (1) d)–h)).

**Mindegy, hogyan szűnt meg a munkaviszony.** A törvény nem különbözteti meg a munkáltatói felmondást, a saját felmondást és a közös megegyezést: a korábban létezett kizárási időszak 2011 óta nincs a törvényben, a járadék a jelentkezés napjától jár. Ha tehát te mondasz fel vagy [közös megegyezéssel](https://jogikisokos.hu/munkajog/munkaviszony-megszuntetese-kozos-megegyezessel-mire-figyelj-mielott-alairod) lépsz ki, ugyanúgy jogosult vagy, mint ha a munkáltató küldött volna el.

## Meddig jár: 10 nap munka = 1 nap járadék

A folyósítási idő a jogosultsági időből számolódik: **tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékot ér**, a töredéknapot a kerekítés szabályai szerint kell kezelni (Flt. 27. § (2)). A leghosszabb folyósítási idő **90 nap** (27. § (3)). Mivel a jogosultsághoz legalább 360 nap kell, a legrövidebb járadék 36 nap; a 900 nap (kb. két és fél év) folyamatos munkaviszony már a maximális 90 napot adja.

| Munkaviszony az utolsó 3 évben | Járadék időtartama |
| --- | --- |
| 360 nap (1 év) | 36 nap |
| 540 nap (1,5 év) | 54 nap |
| 730 nap (2 év) | 73 nap |
| 900 nap vagy több | 90 nap (maximum) |

A folyósítás kezdő napja a foglalkoztatási szervnél történő **személyes jelentkezésed napja**; ha az adataidat előbb elektronikusan küldöd be, akkor a beérkezés napja (27. § (4)). A járadék tehát nem a munkaviszony megszűnésétől jár: minden nap, amit a jelentkezéssel késlekedsz, elveszik. A jogosultsági időt csak egyszer lehet felhasználni – ha nem merítetted ki a járadékot, a következő megállapításnál a már felhasznált napokkal csökkentik a beszámítható időt (27. § (6)).

## Mennyi a járadék összege 2026-ban?

A járadék alapja az álláskeresővé válásodat megelőző **négy naptári negyedévben** elért, társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelmed – gyakorlatilag a bruttó béred – havi átlaga. Az átlagot azoknak a hónapoknak a számával osztják, amelyekben volt járulékalapot képező jövedelmed; a töredékhónap töredékként számít (Flt. 26. § (1)). Ha több munkáltatónál dolgoztál, mindegyik keresete beszámít (26. § (2)). Ha a négy negyedévben nem volt járulékalapod, a rövidebb időszak átlagát veszik, ha semmi sem volt, a minimálbér 130%-át (26. § (3)).

A napi járadék a havi átlag harmincadának (26. § (4)) **60%-a, de legfeljebb a minimálbér napi összege** (26. § (5)). 2026-ban a minimálbér 322 800 Ft (426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet); a foglalkoztatási szerv a napi felső határt a havi minimálbér harmincadaként számolja, ez 322 800 / 30 = **10 760 Ft**, ami 30 napos hónapra 322 800 Ft. Alsó határ nincs: kis keresetből kis járadék lesz.

| Bruttó havi átlagkereset | Napi alap (÷30) | Napi járadék (60%) | Havi bruttó (30 nap) |
| --- | --- | --- | --- |
| 322 800 Ft (minimálbér) | 10 760 Ft | 6 456 Ft | 193 680 Ft |
| 450 000 Ft | 15 000 Ft | 9 000 Ft | 270 000 Ft |
| 538 000 Ft | 17 933 Ft | 10 760 Ft (plafon) | 322 800 Ft |
| 800 000 Ft | 26 667 Ft | 10 760 Ft (plafon) | 322 800 Ft |

A saját számaiddal az [álláskeresési járadék kalkulátor](https://jogikisokos.hu/kalkulatorok/allaskeresesi-jaradek) számolja ki a napi és havi összeget, a folyósítás hosszát és a nettó becslést. A plafont nagyjából 538 000 Ft bruttó átlagkeresetnél éred el: e fölött hiába kerestél többet, a járadék nem nő. **Példa:** 2026. március 31-én szűnik meg a munkaviszonyod, és a 2025. április–2026. március közötti négy negyedévben havi bruttó 450 000 Ft volt az átlagkereseted. A napi alap 15 000 Ft, a járadék napi 9 000 Ft. Ha 730 nap munkaviszonyod volt, 73 napra összesen 657 000 Ft bruttó járadék jár.

## Mennyi marad a járadékból adózás után?

A járadék az szja-törvény szerint **bérnek minősül** (Szja tv. 3. § 21. d)), ezért 15% személyi jövedelemadó terheli, és az ellátás után **10% nyugdíjjárulékot** kell fizetni (Tbj. 37. § (2), 25. § (2)) – a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot nem. A levonásokat a folyósító szerv intézi, neked a nettó összeg érkezik. A maximális napi 10 760 Ft-ból így 8 070 Ft, a havi 322 800 Ft-ból **242 100 Ft nettó** marad. Mivel bér, a családi kedvezményt és a többi szja-kedvezményt a járadékra is érvényesítheted, ehhez adóelőleg-nyilatkozatot kell adnod a folyósító szervnek. A járadék ideje alatt biztosított vagy (Tbj. 6. § (1) c)): jár az egészségügyi ellátás, és a járadékos időszak a nyugdíjnál szolgálati időnek számít.

## Hogyan igényeld?

1. **Kérd el a foglalkoztatási igazolást a munkáltatótól.** Ezt a munkaadó a munkaviszony megszűnésekor köteles kiállítani; tartalmazza a megszűnés jogcímét, a megelőző négy negyedév járulékalapját és a járulékalapos hónapok számát – ebből számolják a járadékot (Flt. 36/A. § (1)–(2)). Felmondásnál az utolsó munkában töltött napon, más esetben a megszűnést követő öt munkanapon belül kell megkapnod (36/A. § (4)). A többi kilépéskori iratról a [kilépésről szóló cikkünkben](https://jogikisokos.hu/munkajog/kilepes-a-munkahelyrol-elszamolas-szabadsagmegvaltas-es-a-kotelezo-igazolasok) írtunk.
2. **Jelentkezz a lakóhelyed szerinti kormányhivatal foglalkoztatási osztályán** (a járási hivatalban működő „munkaügyi központ"), lehetőleg a munkaviszony megszűnését követő első munkanapon, mert a járadék a jelentkezés napjától jár. Az adatokat ügyfélkapuval elektronikusan is beküldheted; ilyenkor a beérkezés napja számít, de a személyes megjelenés az együttműködés keretében ezután is kötelező (54. § (9c)).
3. **Vidd magaddal** a személyazonosító igazolványt, a lakcímkártyát, a TAJ-kártyát, az adóazonosító jelet, a foglalkoztatási igazolást és a bankszámlaszámot; vállalkozói jogviszony után a járulékfizetés igazolását is kérhetik.
4. **Írd alá az együttműködési megállapodást.** Ebben vállalod, hogy a foglalkoztatási szervvel együttműködsz – erről lentebb.

A járadékot határozatban állapítják meg, és utólag, havonta utalják. Ha nem értesz egyet az összeggel vagy az időtartammal – például mert a munkáltató rosszul töltötte ki az igazolást –, a határozat ellen fellebbezhetsz, az igazolás javítását pedig a munkáltatótól kérheted.

## Mit kell tenned a járadék alatt?

A járadék feltétele az együttműködés (Flt. 54. § (9)–(10)): a foglalkoztatási szerv által megadott időpontban, de **legalább háromhavonta jelentkezned** kell, aktívan kell állást keresned, igénybe kell venned a felajánlott szolgáltatást vagy programot, és el kell fogadnod a **megfelelő munkahelyre** szóló állásajánlatot. A munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapotod szerint alkalmas vagy rá, a várható kereset eléri a járadékod – legalább a minimálbér – összegét, a napi oda-vissza utazás tömegközlekedéssel nem több három óránál (tíz év alatti gyermeket nevelő nőnél és egyedül nevelő férfinál két óránál), és munkaviszonyban foglalkoztatnának (25. § (2)). Az így felajánlott állás visszautasításával a nyilvántartásból törölnek, és a járadék megszűnik (54. § (14) e), 28. § (2) a)).

A jogosultságot érintő minden változást – például hogy munkát vállaltál – **15 napon belül be kell jelentened** (36. § (1)). Ha ezt elmulasztod, és kiderül, hogy közben dolgoztál, a járadékot a munka kezdő napjától megszüntetik, és 90 napig akkor sem kaphatsz újat, ha egyébként jogosult lennél (28. § (2) b), (3)).

## Mikor szűnik meg vagy szünetel a járadék?

**Megszűnik** (Flt. 28. § (1)–(2)), ha kéred; ha megváltozott munkaképességűek ellátására válsz jogosulttá; ha nappali tagozaton kezdesz tanulni; ha kimerítetted a folyósítási időt; ha keresőtevékenységet folytatsz; vagy ha törölnek a nyilvántartásból. **Szünetel** (29. § (1)), ha csed-re, gyed-re vagy gyes-re válsz jogosulttá, ha letartóztatnak, közfoglalkoztatásban veszel részt, önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítesz, vagy ha **legfeljebb 120 napos, bejelentett keresőtevékenységet** végzel: a rövid munka végén a járadék a hátralévő napokra folytatódik (29. § (2)). Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) kivétel: az nem szünteti meg és nem is szünetelteti a járadékot (28. § (1) g)), a benne töltött idő viszont később nem számít jogosultsági időnek (25. § (6)).

**Ha hamar elhelyezkedsz, a járadék egy részét egy összegben megkaphatod.** Ha a folyósítási idő lejárta előtt határozatlan idejű, legalább napi négyórás munkaviszonyt létesítesz, kérelemre a hátralévő napokra járó járadék **80%-át egy összegben kifizetik** (27. § (8)–(9)). Feltétel, hogy a járadék megszüntetésétől a kérelemig folyamatosan munkaviszonyban állj, és a kérelmet a folyósítási idő lejártát követő 30 napon belül add be; nem jár, ha ugyanahhoz a munkáltatóhoz mész vissza, ahonnan eljöttél (27. § (10)). Aki például a 90 napos járadékból 30 nap után elhelyezkedik napi 9 000 Ft-os járadékkal, az 60 × 9 000 × 0,8 = 432 000 Ft egyösszegű juttatást kérhet.

## Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Aki a járadékot kimerítette, és legfeljebb öt év hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, **nyugdíj előtti álláskeresési segélyt** kérhet (Flt. 30. §). Feltétele, hogy a megelőző három évben legalább 45 napon át járadékot kapott, a járadékot kimerítette (vagy keresőtevékenység miatt szüntették meg), ismételt járadékra nem szerzett jogosultságot, megvan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, és nem kap korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot. Összege a **minimálbér 40%-a**, 2026-ban havi 129 120 Ft (napi 4 304 Ft), vagy ennél kevesebb, ha a járadékalapod alacsonyabb volt (30. § (2)). A segély egészen a nyugdíjjogosultság megszerzéséig folyósítható (30. § (3)), és az szja-törvény nyugdíjnak tekinti, ezért **adómentes** (Szja tv. 3. § 23. a)). A segély alatt bármilyen keresőtevékenység – az alkalmi munka kivételével – szünetelteti a folyósítást (30. § (7) b)).

## Külföldi munka után és külföldi álláskereséshez

Az EU-tagállamban, az EGT-ben vagy Svájcban szerzett munkaviszony a szociális biztonsági koordinációs rendeletek alapján beszámít a magyar jogosultsági időbe, és az ott elért bért a járadékalapnál kell figyelembe venni (Flt. 26. § (7)); ehhez az adott ország hatóságától kell igazolást (U1 nyomtatvány) hozni. Amíg a külföldi adatok megérkeznek, a kormányhivatal **ideiglenes ellátást** állapíthat meg a minimálbér 60%-ának megfelelő összegben (26. § (8), 27. § (12)). Fordítva is működik: aki magyar járadék mellett másik tagállamban keres munkát, a járadékot a koordinációs rendelet szerint korlátozott ideig – főszabály szerint három hónapig – magával viheti, de a távozást legalább 21 nappal korábban be kell jelentenie a foglalkoztatási szervnek (36. § (3)). A részleteket az eljáró kormányhivatalnál érdemes előre tisztázni.

## Gyakori hibák, amelyekbe sok álláskereső belefut

- **Késő jelentkezés.** A járadék a jelentkezés napjától jár, nem visszamenőleg – a megszűnés utáni első munkanapon menj be vagy küldd be az adatokat.
- **Hiányzó foglalkoztatási igazolás.** Enélkül nem tudják kiszámolni a járadékot; a munkáltató kiadási kötelezettségét a törvény írja elő, ha nem adja, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál jelezheted. A [felmondó nyilatkozatban](https://jogikisokos.hu/munkajog/felmondas-minta-2026-igy-ird-meg-a-munkavallaloi-felmondast) érdemes már kérni az igazolásokat.
- **Be nem jelentett munka.** Néhány napos alkalmi munka is bejelentendő 15 napon belül; az elmulasztás a járadék elvesztésével és 90 napos tilalommal jár.
- **Elmaradt jelentkezés.** Egyetlen kihagyott időpont a nyilvántartásból való törléshez és a járadék megszűnéséhez vezet.

## Gyakori kérdések

**Jár álláskeresési járadék, ha én mondtam fel?**

Igen. A foglalkoztatási törvény nem tesz különbséget a munkaviszony megszűnésének jogcímei között: saját felmondás, közös megegyezés és munkáltatói felmondás után ugyanúgy jár a járadék, ha az utolsó három évben legalább 360 nap jogosultsági időd van (Flt. 25. § (1)). A korábbi kizárási időszak 2011 óta nincs a törvényben.

**Mennyi a maximális álláskeresési járadék 2026-ban?**

A napi járadék a korábbi kereseted 60%-a, de legfeljebb a minimálbér napi összege: 2026-ban 322 800 / 30 = 10 760 Ft naponta, ami 30 napos hónapra bruttó 322 800 Ft (Flt. 26. § (5)). Ebből 15% szja és 10% nyugdíjjárulék levonása után 242 100 Ft nettó marad.

**Meddig kapom az álláskeresési járadékot?**

Tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékot ér, a folyósítás leghosszabb ideje 90 nap (Flt. 27. § (2)–(3)). 360 nap munkaviszony 36 napot, 730 nap 73 napot, 900 nap vagy annál több a maximális 90 napot adja. A járadék a foglalkoztatási szervnél történő jelentkezés napjától jár.

**Dolgozhatok a járadék mellett?**

Alkalmi munkát (egyszerűsített foglalkoztatást) igen, az nem szünteti meg a járadékot. A legfeljebb 120 napos, bejelentett keresőtevékenység idejére a járadék szünetel, utána folytatódik (Flt. 29. § (1) d)). Ennél hosszabb vagy be nem jelentett munkánál a járadék megszűnik; a bejelentés elmulasztása 90 napos tilalommal is jár (28. § (2)–(3)).

**Mi történik, ha a járadék lejárta előtt találok munkát?**

Ha határozatlan idejű, legalább napi négyórás munkaviszonyt létesítesz, kérelemre a hátralévő napokra járó járadék 80%-át egy összegben megkapod (Flt. 27. § (8)–(9)). A kérelmet a folyósítási idő lejártát követő 30 napon belül kell beadni, és nem jár, ha a korábbi munkáltatódhoz mész vissza.

**Milyen papírok kellenek az álláskeresési járadék igényléséhez?**

Személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya, adóazonosító jel, bankszámlaszám és a munkáltató által kiállított foglalkoztatási igazolás, amely a megelőző négy negyedév járulékalapját tartalmazza (Flt. 36/A. §). Az igazolást felmondásnál az utolsó munkában töltött napon, más esetben öt munkanapon belül köteles kiadni a munkáltató.

## Jogszabályi források

- [Flt. 25–29. § – Az álláskeresési járadék feltételei, mértéke, folyósítási ideje, megszűnése és szünetelése (1991. évi IV. törvény)](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100004.tv)
- [Flt. 30. § – Nyugdíj előtti álláskeresési segély](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100004.tv)
- [Flt. 36. §, 36/A. §, 54. § (9)–(14), 58. § (5) – Bejelentési kötelezettség, foglalkoztatási igazolás, együttműködés, az álláskereső fogalma](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100004.tv)
- [Tbj. 6. § (1) c), 25. § (2), 37. § (2) – Az álláskeresési támogatásban részesülő biztosított, a nyugdíjjárulék mértéke (2019. évi CXXII. törvény)](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900122.tv)
- [Szja tv. 3. § 21. d) és 23. a) – Az álláskeresési járadék bérként adózik, a nyugdíj előtti álláskeresési segély nyugdíjnak minősül (1995. évi CXVII. törvény)](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv)
- [426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet – A 2026. évi kötelező legkisebb munkabér (322 800 Ft)](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2500426.KOR)

_A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben kérj ügyvédi, közjegyzői vagy hatósági segítséget._