# Hagyatéki eljárás menete lépésről lépésre

Forrás: https://jogikisokos.hu/orokles/hagyateki-eljaras-menete-lepesrol-lepesre
Rovat: Öröklés és hagyaték · Utolsó frissítés: 2026-08-21 · Jogi Kisokos (jogikisokos.hu)

> Egy hozzátartozó halála után a hagyatéki eljárás dönti el, ki mit örököl. Az eljárást a jegyző indítja a hagyatéki leltárral, majd a közjegyző folytatja le és a hagyatékátadó végzéssel zárja. Ebben a cikkben végigvesszük, mi történik az egyes lépésekben, mennyi ideig tart, és mibe kerül.

![A hagyatéki eljárás lépései: haláleset, hagyatéki leltár a jegyzőnél, közjegyző, hagyatéki tárgyalás, hagyatékátadó végzés, jogerő utáni teendők](https://jogikisokos.hu/assets/site/diagrams/hagyateki-eljaras.svg)

## Mi az a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás egy közjegyző előtt zajló, nemperes eljárás, amelynek célja, hogy hivatalosan megállapítsa: ki örököl, és mit. Szabályait a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) tartalmazza, az öröklés anyagi jogi kérdéseit pedig a Polgári Törvénykönyv (Ptk., 2013. évi V. törvény) Hetedik Könyve.

Fontos tudni: az öröklés a halál pillanatában, a törvény erejénél fogva bekövetkezik (Ptk. 7:1. §). A hagyatéki eljárás tehát nem "adja" az örökséget, hanem hivatalosan rögzíti és a földhivatal, a bank és mások felé igazolhatóvá teszi.

## 1. lépés: a halál bejelentése és a hagyatéki leltár

A haláleset anyakönyvezése után az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye szerinti települési jegyző értesül az esetről, és – ha van leltározandó vagyon – hagyatéki leltárt készít (Hetv. 20. §). Leltárt kell felvenni többek között akkor, ha:

- az elhunytnak belföldi ingatlana volt,
- a hagyatékban cégrészesedés, gépjármű vagy jelentősebb ingó vagyon van,
- az örökös kiskorú, cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik,
- az érdekelt kéri.

A jegyző hagyatéki ügyintézője általában nyomtatványon (ez a sokszor keresett "hagyatéki leltár nyomtatvány") kéri be az adatokat a hozzátartozótól: a törvényes örökösök nevét és címét, az ingatlanok helyrajzi számát, a bankszámlákat, a tartozásokat, és azt, hogy van-e végrendelet.

## 2. lépés: a közjegyző kijelölése és az idézés

A jegyző a kész leltárt megküldi az illetékes közjegyzőnek. A közjegyzőt nem lehet szabadon választani: az elhunyt utolsó lakóhelye és a halál hónapja alapján, ügyelosztási rend szerint kerül kijelölésre (Hetv. 4. §). A közjegyző ezután idézést küld a hagyatéki tárgyalásra minden érdekeltnek: az örökösöknek, a végrendeleti örökösöknek, a hagyatéki hitelezőknek.

## 3. lépés: a hagyatéki tárgyalás

A hagyatéki tárgyalás a közjegyző irodájában zajlik. Itt tisztázzák, hogy:

1. kik az örökösök (törvényes öröklés vagy végrendelet alapján),
2. mi tartozik a hagyatékba és mennyit ér,
3. vannak-e tartozások, hitelezői igények,
4. az örökösök kötnek-e egymással osztályos egyezséget (például az egyik örökös átveszi a lakást, a másik pénzt kap helyette).

Ha nincs vita, a tárgyalás egyetlen alkalommal, gyakran fél óra alatt lezajlik. Ha az örökösök nem értenek egyet, a közjegyző csak azt tudja megállapítani, hogy vita van – ilyenkor a vitát bíróság előtt kell rendezni, és a hagyatékot ideiglenes hatállyal adják át (Hetv. 85. §).

## 4. lépés: a hagyatékátadó végzés

Az eljárás végén a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz. Ez a jogerős végzés a hivatalos dokumentum arról, hogy ki mit örökölt. Ezzel lehet:

- a földhivatalnál átvezettetni az ingatlan tulajdonjogát (ezt a közjegyző hivatalból megküldi),
- a banknál hozzáférni az elhunyt számlájához,
- a gépjárművet átíratni.

A végzés ellen fellebbezni lehet, a fellebbezési idő lejárta után válik jogerőssé.

## Mennyi ideig tart és mennyibe kerül?

A gyakorlatban a halálesettől a jogerős végzésig jellemzően 3–6 hónap telik el; vitás ügyben ennél jóval több is lehet. Az eljárás költsége két részből áll:

- **Közjegyzői díj:** a hagyaték értékétől függő, rendeletben rögzített díj (a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet), plusz költségtérítés. Az örökösök egymás közt a hagyatéki részesedésük arányában viselik.
- **Öröklési illeték:** egyenes ági rokon (gyermek, szülő, unoka), házastárs és testvér esetén nincs (Itv. 16. §); más örökösnél az illeték általános mértéke 18%, lakástulajdon után 9%.

> **Tipp:** már a leltár felvétele előtt gyűjtsd össze az elhunyt ingatlanjainak helyrajzi számát, a bankszámlaszámokat és egy esetleges végrendelet fellelhetőségét. Így a jegyző pontos leltárt tud készíteni, és nem kell hiánypótlás miatt heteket várni.

## Gyakori kérdések

**Kötelező részt venni a hagyatéki tárgyaláson?**

Nem kötelező, de érdemes. Aki nem jelenik meg, azzal szemben a közjegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, és az örökös nyilatkozatai (például örökség visszautasítása, egyezség) nélkül zárja le az ügyet. Meghatalmazottal is lehet képviseltetni magad.

**Mi történik, ha nincs hagyatéki leltár?**

Ha nincs leltározandó vagyon (például csak kisebb ingóságok vannak), a jegyző nem indít eljárást. Ha később derül ki vagyontárgy, póthagyatéki eljárás kérhető.

**Lehet-e visszautasítani az örökséget?**

Igen. Az örökös a hagyatékot – tartozásokkal együtt – visszautasíthatja a Ptk. 7:89. § alapján, jellemzően a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozattal. Részben visszautasítani általában nem lehet.

**Örökölhetem az elhunyt tartozásait?**

Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték erejéig felel (Ptk. 7:96. §), tehát saját vagyonával főszabály szerint nem. Ha a tartozás nagyobb, mint a hagyaték, érdemes a visszautasítást megfontolni.

## Jogszabályi források

- [Hetv. – 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000038.tv)
- [Ptk. Hetedik Könyv – Öröklési jog (7:1. §-tól)](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv)
- [Itv. 16. § – Öröklési illeték mentességek](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000093.tv)

_A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben kérj ügyvédi, közjegyzői vagy hatósági segítséget._