# Válás közös megegyezéssel: menete, feltételei, költségei

Forrás: https://jogikisokos.hu/valas/valas-kozos-megegyezessel-menete-feltetelei-koltsegei
Rovat: Válás · Utolsó frissítés: 2026-08-13 · Jogi Kisokos (jogikisokos.hu)

> A közös megegyezéses válás a leggyorsabb és legolcsóbb út: ha a felek a gyermekekről, a lakáshasználatról és a tartásról megegyeznek, a bíróság nem vizsgálja a házasság megromlásának okait. Ebben a cikkben végigvesszük, mit kell tartalmaznia a megállapodásnak, hogyan zajlik a per, és mennyibe kerül.

![A közös megegyezéses válás lépései: megállapodás, keresetlevél, első tárgyalás, egyezség jóváhagyása, bontóítélet, utána vagyonmegosztás és névviselés](https://jogikisokos.hu/assets/site/diagrams/valas-kozos-megegyezes.svg)

## Mit jelent a közös megegyezéses válás?

A magyar jogban a házasságot csak bíróság bonthatja fel. A Ptk. 4:21. §-a szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Közös megegyezésnél a felek végleges elhatározását kifejező, befolyásmentes egyező nyilatkozata önmagában bizonyítja a megromlást – a bíróság nem kutatja az okokat, és nem kell "hibást" keresni.

## Miben kell megegyezni?

A közös megegyezéses váláshoz a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerint a feleknek meg kell állapodniuk az úgynevezett járulékos kérdésekben:

1. **a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlása** (közös vagy az egyik szülő általi gyakorlás),
2. **a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás**,
3. **a gyermek tartása** (gyerektartás összege, esedékessége),
4. **a házastársi közös lakás használata**,
5. igény esetén a **házastársi tartás**.

Ha a szülők a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, a gyermek lakóhelyében is meg kell állapodniuk. A **vagyonmegosztásról nem kötelező** megegyezni – az később külön is rendezhető, de ha van egyezség, azt is a bíróság elé lehet vinni.

A megállapodást a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekeinek és a jogszabályoknak. A jóváhagyott egyezség ugyanúgy végrehajtható, mint az ítélet.

## A válás menete lépésről lépésre

1. **Keresetlevél benyújtása.** A válókeresetet az alperes lakóhelye szerinti járásbíróságon (vagy a felek utolsó közös lakóhelye szerinti bíróságon) kell benyújtani. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a házasságkötés adatait, a közös gyermekek adatait, a felbontásra irányuló kérelmet és a megállapodást. A keresetet nyomtatványon is be lehet adni – ez a sokat keresett "válás közös megegyezéssel nyomtatvány" –, illetve jogi képviselő is elkészítheti.
2. **Tárgyalás.** A bíróság tárgyalást tűz ki, ahol a feleket személyesen meghallgatja. Közös megegyezésnél a bíróság első lépésben megkísérli a felek békítését; ha a házastársak fenntartják a bontási szándékot, a tárgyalást folytatja.
3. **Ítélet.** Ha a megállapodás jóváhagyható és a felek elhatározása végleges, a bíróság gyakran már az első vagy a második tárgyaláson meghozza a bontó ítéletet. Az ítélet a fellebbezési idő lejártával, jellemzően 15 nap után válik jogerőssé.

Fontos: ha a házastársak nem éltek legalább egy éve külön, vagy közös kiskorú gyermekük van, a bíróság a felek meghallgatásán túl további bizonyítást is felvehet – de közös megegyezésnél ez ritka.

## Mennyi ideig tart?

Közös megegyezéses válásnál a keresetlevél benyújtásától a jogerős ítéletig jellemzően 2–5 hónap telik el, a bíróság leterheltségétől függően. Vitás válásnál – ahol a gyermekelhelyezés vagy a vagyon körül nincs egyetértés – ez akár egy-két év is lehet.

## Mennyibe kerül?

- **Eljárási illeték:** a házassági bontóper tételes illetéke **30 000 Ft** (Itv. 43. § (1) bekezdés, 2026-ban is változatlan), közös megegyezésnél is ugyanennyi. A lakáshasználat rendezését nem kell külön illetékezni; ha vagyonjogi igényt is érvényesítesz, csak a bontóperi illetéket meghaladó részt kell megfizetni (Itv. 43. § (2)). A bontóítélet elleni fellebbezés illetéke 15 000 Ft (Itv. 46. § (2)).
- **Ügyvédi munkadíj:** nem kötelező ügyvédet fogadni, de a megállapodás pontos megfogalmazása miatt gyakran érdemes. A díj szabad megállapodás tárgya.
- **Mediáció:** ha egyes kérdésekben nem tudtok dűlőre jutni, közvetítő segíthet – a bíróság is elrendelheti (Ptk. 4:172. §).

> **Tipp:** a járulékos kérdésekben kötött megállapodást a lehető legrészletesebben írjátok le: pontos kapcsolattartási időpontok, ünnepek, nyaralás, a gyerektartás esedékessége és a fizetés módja. A "majd megbeszéljük" típusú kikötések a későbbi viták forrásai.

## Gyakori kérdések

**Kell ügyvéd a közös megegyezéses váláshoz?**

Nem kötelező, a járásbíróság előtt a felek maguk is eljárhatnak, és a keresetet nyomtatványon is be lehet adni. A megállapodás pontos szövegezése miatt azonban sokan ügyvédhez fordulnak.

**Meg kell egyezni a vagyonmegosztásról is?**

Nem. A közös megegyezéses váláshoz a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben, a lakáshasználatban és a tartásban kell megállapodni. A vagyont később külön is lehet rendezni.

**Mennyi idő alatt válnak el a felek közös megegyezéssel?**

Jellemzően 2–5 hónap a keresetlevél benyújtásától a jogerős ítéletig, a bíróságtól függően.

**Mi történik, ha az egyik fél meggondolja magát?**

Ha a megegyezés a tárgyaláson felbomlik, a per tényállásos bontóperként folytatódik: a bíróság ilyenkor vizsgálja, hogy a házasság valóban megromlott-e, és a járulékos kérdésekben ő dönt.

## Jogszabályi források

- [Ptk. 4:21. § – A házasság felbontása, közös megegyezés](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv)
- [Ptk. 4:172. § – Közvetítői eljárás](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.tv)
- [Itv. 43. § – A házassági bontóper illetéke](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000093.tv)

_A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben kérj ügyvédi, közjegyzői vagy hatósági segítséget._