Az örökség visszautasítása és a lemondás az öröklésről: mikor éri meg?

Két hasonló nevű, de különböző jogintézmény

A hétköznapi beszédben gyakran keveredik a két fogalom, pedig a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) élesen elválasztja őket:

• Az örökség visszautasítása (Ptk. 7:89–7:90. §) az örökhagyó halála után tett egyoldalú nyilatkozat: nem kérsz abból, ami már megillet.
• A lemondás az öröklésről (Ptk. 7:7–7:9. §) az örökhagyó életében, vele kötött írásbeli szerződés: előre megállapodtok, hogy nem leszel az örököse.

Mindkettő kiesési ok: aki visszautasította az örökséget vagy lemondott az öröklésről, a Ptk. 7:4. § (2) bekezdése szerint kiesik az öröklésből, mintha nem élte volna túl az örökhagyót.

Az örökség visszautasítása: mikor és hogyan?

A Ptk. 7:89. § (1) bekezdése szerint az örökös az öröklés megnyílása, vagyis az örökhagyó halála után utasíthatja vissza az örökséget. A nyilatkozatot a hagyatéki eljárásban, a közjegyző előtt teheted meg, jellemzően a hagyatéki tárgyaláson, jegyzőkönyvbe mondva vagy írásban benyújtva. A hagyatéki tárgyalás menetéről külön cikkünk szól.

A legfontosabb szabályok:

• Csak egészben lehet. A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen (7:89. § (4)). Nem mondhatod tehát, hogy a lakást kéred, de a hitelt nem.
• Két kivétel: külön is visszautasíthatod a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földet a hozzá tartozó felszereléssel és állatállománnyal, ha nem foglalkozol hivatásszerűen mezőgazdasággal (7:89. § (2)); és ha végrendelet és törvény alapján is örökölsz, az egyik jogcímen szerzett részt önállóan is visszautasíthatod (7:89. § (3)).
• Nincs rá határidő, de elveszíthető. Ha a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondtál, az örökséget többé nem utasíthatod vissza (7:90. § (1)). Hallgatólagos lemondásnak számít, ha az örökséget birtokba veszed, vagy olyan cselekményt teszel, amelyből az elfogadás kétségtelen szándéka kitűnik (7:90. § (2)) – például eladod az örökölt autót.
• Nem vonható vissza. A megtett visszautasítást egyoldalúan nem lehet visszavonni – a Kúria PK 261. számú állásfoglalása szerint még azelőtt sem, hogy a többi érdekelt tudomást szerzett volna róla –, a hatályát utólag csak valamennyi érdekelt közös megállapodása szüntetheti meg, vagy tévedés, megtévesztés, fenyegetés címén bíróság előtt támadható meg. Ezért érdemes előtte alaposan felmérni a hagyaték tényleges értékét: akkor sem lehet meggondolni, ha később jelentős vagyon kerül elő.

Mi történik a visszautasított örökséggel?

A visszautasító örökös úgy kiesik, mintha nem élte volna túl az örökhagyót. Törvényes öröklésnél ez azt jelenti, hogy a helyén a saját leszármazói, például a gyermekei örökölnek, egymás között egyenlő arányban (Ptk. 7:55. § (3)). Ha tehát azért utasítod vissza az örökséget, mert adóssággal terhelt, a probléma nem tűnik el, hanem a gyermekeidre száll: nekik is vissza kell utasítaniuk.

Ha a gyermeked kiskorú, a nevében te mint törvényes képviselő nyilatkozol, de ehhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges (Ptk. 2:15. § (1) b)). A gyámhatóság azt vizsgálja, hogy a visszautasítás valóban a gyermek érdekét szolgálja-e, ezért csatold a tartozásokat igazoló iratokat.

Lemondás az öröklésről: szerződés az örökhagyóval

A Ptk. 7:7. §-a szerint aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről. Ez tehát csak az örökhagyó életében, az ő beleegyezésével lehetséges, és csak törvényes örökös teheti. Tipikus esete, amikor a gyermek a szülő életében jelentős ajándékot kap, és cserébe lemond az örökrészéről.

• A lemondás – eltérő megállapodás hiányában – a kötelesrészről való lemondást is jelenti (7:9. §), de lehet úgy is megállapodni, hogy csak a kötelesrészről mondasz le.
• A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a szerződés így szól, vagy ha a lemondás a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt (7:8. §).
• Illeték: az ingyenes lemondás után nem kell illetéket fizetni; ha a lemondás ellenérték fejében történt, a lemondó az ellenérték után ajándékozási illetéket fizet (Itv. 9. §), hacsak nem egyenes ági rokon vagy házastárs, aki az ajándékozási illeték alól is mentes.

Mikor éri meg visszautasítani vagy lemondani?

A leggyakoribb ok az adóssággal terhelt hagyaték. Fontos azonban tudni, hogy az örökös felelőssége eleve korlátozott: a Ptk. 7:96. § (1) bekezdése szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Csak ha a hagyaték tárgyai már nincsenek meg a követeléskor, akkor felel a saját vagyonával is, de akkor is legfeljebb az örökrésze értékéig. A saját, korábbi vagyonodat tehát nem viheti el az elhunyt hitelezője, még akkor sem, ha elfogadod az örökséget.

A visszautasítás ezért elsősorban akkor észszerű, ha:

• a hagyaték nyilvánvalóan negatív, és nem akarsz a hitelezőkkel, a végrehajtással és a hagyaték értékesítésével vesződni;
• a hagyatékban olyan vagyontárgy van, amely fenntartási kötelezettséggel jár (romos ház, környezeti kár, bontási kötelezettség);
• a saját vagyonod ellen folyik végrehajtás vagy adósságrendezés, és nem akarod, hogy az örökség a te hitelezőidhez kerüljön;

Van jobb alternatíva?

Mielőtt visszautasítanál, gondold végig ezeket a lehetőségeket:

1. A tartozások rendezése a hagyatékból. Ha a hagyaték értéke meghaladja az adósságot, elfogadod az örökséget, és a hitelezőt a hagyatékból fizeted ki – a különbözet a tiéd marad.
2. Osztályos egyezség a hagyatéki tárgyaláson: az örökösök maguk döntik el, ki mit kap, például az egyik a lakást, a másik a megtakarítást.
3. Az örökség átengedése egy másik örökösnek a hagyatéki eljárásban. Ez nem visszautasítás, hanem egyezség: te nem fizetsz öröklési illetéket az ingyen átengedett rész után, a megszerző örökös pedig úgy fizet, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna (Itv. 10. §). Ha viszont ellenérték fejében engeded át, neked öröklési, a megszerzőnek visszterhes vagyonátruházási illetéket szabnak ki. Óvatosan: a hagyatéki eljáráson kívül, utólag ajándékba adott örökség már ajándékozásnak minősül, a hozzá tartozó illetékkel.
4. A hitelező átveszi a vagyontárgyat az adósság fejében a hagyatéki eljárásban – ilyenkor öröklési illetéket nem szabnak ki rád.

Visszautasítás és lemondás: a különbségek egy táblázatban

Tipp: a hagyatéki tárgyalás előtt kérj a banktól tartozásigazolást, nézd meg a tulajdoni lapot (jelzálog, végrehajtási jog) és a NAV-nál az adófolyószámlát. Csak akkor utasítsd vissza az örökséget, ha a számok alapján biztosan negatív a hagyaték, mert a döntést később nem tudod meggondolni.