Hagyatéki eljárás menete lépésről lépésre

Mi az a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás egy közjegyző előtt zajló, nemperes eljárás, amelynek célja, hogy hivatalosan megállapítsa: ki örököl, és mit. Szabályait a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) tartalmazza, az öröklés anyagi jogi kérdéseit pedig a Polgári Törvénykönyv (Ptk., 2013. évi V. törvény) Hetedik Könyve.

Fontos tudni: az öröklés a halál pillanatában, a törvény erejénél fogva bekövetkezik (Ptk. 7:1. §). A hagyatéki eljárás tehát nem "adja" az örökséget, hanem hivatalosan rögzíti és a földhivatal, a bank és mások felé igazolhatóvá teszi.

1. lépés: a halál bejelentése és a hagyatéki leltár

A haláleset anyakönyvezése után az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye szerinti települési jegyző értesül az esetről, és – ha van leltározandó vagyon – hagyatéki leltárt készít (Hetv. 20. §). Leltárt kell felvenni többek között akkor, ha:

• az elhunytnak belföldi ingatlana volt,
• a hagyatékban cégrészesedés, gépjármű vagy jelentősebb ingó vagyon van,
• az örökös kiskorú, cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik,
• az érdekelt kéri.

A jegyző hagyatéki ügyintézője általában nyomtatványon (ez a sokszor keresett "hagyatéki leltár nyomtatvány") kéri be az adatokat a hozzátartozótól: a törvényes örökösök nevét és címét, az ingatlanok helyrajzi számát, a bankszámlákat, a tartozásokat, és azt, hogy van-e végrendelet.

2. lépés: a közjegyző kijelölése és az idézés

A jegyző a kész leltárt megküldi az illetékes közjegyzőnek. A közjegyzőt nem lehet szabadon választani: az elhunyt utolsó lakóhelye és a halál hónapja alapján, ügyelosztási rend szerint kerül kijelölésre (Hetv. 4. §). A közjegyző ezután idézést küld a hagyatéki tárgyalásra minden érdekeltnek: az örökösöknek, a végrendeleti örökösöknek, a hagyatéki hitelezőknek.

3. lépés: a hagyatéki tárgyalás

A hagyatéki tárgyalás a közjegyző irodájában zajlik. Itt tisztázzák, hogy:

1. kik az örökösök (törvényes öröklés vagy végrendelet alapján),
2. mi tartozik a hagyatékba és mennyit ér,
3. vannak-e tartozások, hitelezői igények,
4. az örökösök kötnek-e egymással osztályos egyezséget (például az egyik örökös átveszi a lakást, a másik pénzt kap helyette).

Ha nincs vita, a tárgyalás egyetlen alkalommal, gyakran fél óra alatt lezajlik. Ha az örökösök nem értenek egyet, a közjegyző csak azt tudja megállapítani, hogy vita van – ilyenkor a vitát bíróság előtt kell rendezni, és a hagyatékot ideiglenes hatállyal adják át (Hetv. 85. §).

4. lépés: a hagyatékátadó végzés

Az eljárás végén a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz. Ez a jogerős végzés a hivatalos dokumentum arról, hogy ki mit örökölt. Ezzel lehet:

• a földhivatalnál átvezettetni az ingatlan tulajdonjogát (ezt a közjegyző hivatalból megküldi),
• a banknál hozzáférni az elhunyt számlájához,
• a gépjárművet átíratni.

A végzés ellen fellebbezni lehet, a fellebbezési idő lejárta után válik jogerőssé.

Mennyi ideig tart és mennyibe kerül?

A gyakorlatban a halálesettől a jogerős végzésig jellemzően 3–6 hónap telik el; vitás ügyben ennél jóval több is lehet. Az eljárás költsége két részből áll:

• Közjegyzői díj: a hagyaték értékétől függő, rendeletben rögzített díj (a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet), plusz költségtérítés. Az örökösök egymás közt a hagyatéki részesedésük arányában viselik.
• Öröklési illeték: egyenes ági rokon (gyermek, szülő, unoka), házastárs és testvér esetén nincs (Itv. 16. §); más örökösnél az illeték általános mértéke 18%, lakástulajdon után 9%.

Tipp: már a leltár felvétele előtt gyűjtsd össze az elhunyt ingatlanjainak helyrajzi számát, a bankszámlaszámokat és egy esetleges végrendelet fellelhetőségét. Így a jegyző pontos leltárt tud készíteni, és nem kell hiánypótlás miatt heteket várni.