Hagyatéki eljárás díja 2026: közjegyzői díj, illeték és egyéb költségek
A hagyatéki eljárásért a közjegyzőnek a hagyaték értékéhez igazodó általános munkadíj felét kell megfizetni, plusz 40% költségátalányt és a gyakorlat szerint 27% áfát: egy 45 millió forintos hagyaték után ez összesen nagyjából 158 ezer forint. Ehhez jöhet az öröklési illeték, amely alól a gyermek, a szülő, a házastárs és a testvér mentes. Ebben a cikkben sávonként, példával számoljuk végig, mibe kerül a hagyatéki eljárás 2026-ban.
Miből áll a hagyatéki eljárás költsége?
A hagyatéki eljárás költsége három, egymástól független tételből tevődik össze. A legfontosabb a közjegyzői munkadíj a hozzá tartozó költségátalánnyal, ezt a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg. A második az öröklési illeték, amelyet nem a közjegyzőnek, hanem a NAV-nak fizetsz, és amely alól a közeli hozzátartozók mentesek. A harmadik csoportba az egyéb, kisebb költségek tartoznak: tulajdoni lap, adó- és értékbizonyítvány, esetleg ügyvédi díj. Vegyük sorra mindhármat.
A közjegyzői munkadíj: az általános munkadíj fele
A rendelet 26. § a) pontja szerint a hagyatéki eljárás lefolytatásáért – ha az ügyérték megállapítható – a 10. § szerinti általános munkadíj felét kell megfizetni. Az ügyérték a hagyaték terhek figyelembevétele nélkül számított értéke (9. § (2) bekezdés): a tartozásokat tehát nem vonják le az alapból. Az általános munkadíj sávjai a 2025. szeptember 1-től hatályos szöveg szerint:
| Ügyérték (a hagyaték értéke) | Általános munkadíj (10. §) | Hagyatéki eljárásra: ennek fele |
|---|---|---|
| legfeljebb 500 000 Ft | 20 000 Ft | 10 000 Ft |
| 500 000 – 5 000 000 Ft | 20 000 Ft + az 500 000 Ft feletti rész 1%-a | 10 000 Ft + 0,5% |
| 5 000 000 – 10 000 000 Ft | 65 000 Ft + az 5 M Ft feletti rész 0,5%-a | 32 500 Ft + 0,25% |
| 10 000 000 – 200 000 000 Ft | 90 000 Ft + a 10 M Ft feletti rész 0,25%-a | 45 000 Ft + 0,125% |
| 200 000 000 – 500 000 000 Ft | 565 000 Ft + a 200 M Ft feletti rész 0,2%-a | 282 500 Ft + 0,1% |
| 500 000 000 Ft felett | 1 165 000 Ft + az 500 M Ft feletti rész 0,1%-a | 582 500 Ft + 0,05% |
A munkadíj legfeljebb 1 milliárd forint ügyérték után számítható; ami e fölött van, az már nem növeli a díjat. A fenti táblázat harmadik oszlopa még nettó összeg: erre jön a költségátalány és az áfa.
Költségátalány és áfa
A munkadíjhoz a rendelet 18. §-a alapján 40% költségátalány járul, ez fedezi a közjegyző irodai, postai és adminisztrációs költségeit. A rendelet az áfáról nem rendelkezik, a gyakorlatban azonban a közjegyzők a munkadíjra és a költségátalányra 27% áfát számítanak fel, így a számlán a nettó összeg 1,27-szerese jelenik meg. A ténylegesen felmerült, igazolt készkiadásokat (például tolmács, szakértő, hirdetmény, kézbesítés díja) a közjegyző ezen felül, külön számítja fel.
Példa: 45 millió forintos hagyaték
Tegyük fel, hogy a hagyaték egy 40 millió forintos lakásból és 5 millió forint megtakarításból áll, azaz az ügyérték 45 000 000 Ft. A számítás lépései:
- Általános munkadíj: 90 000 Ft + (45 000 000 – 10 000 000) × 0,25% = 90 000 + 87 500 = 177 500 Ft
- Hagyatéki eljárásra ennek fele: 88 750 Ft
- + 40% költségátalány (35 500 Ft): 124 250 Ft
- + 27% áfa: 157 798 Ft (kerekítve)
Ezt az összeget a közjegyző a hagyatékátadó végzéssel együtt számlázza. Ha nem szeretnél kézzel számolni, használd a hagyatéki közjegyzői díj kalkulátort, amely a fenti sávok alapján azonnal kiadja a várható díjat.
Ha az ügyérték nem állapítható meg: óradíj
Előfordul, hogy a hagyaték értéke nem határozható meg (például csak vitatott, értékelhetetlen vagyontárgy van benne). Ilyenkor a 26. § b) pontja szerint a közjegyzőnek a 13. § szerinti óradíj jár minden megkezdett óráért. A rendelet ezt a kirendelt ügyvédi óradíjhoz köti, amelynek összege 2026-ban 7 000 Ft/óra (a 2026. évi központi költségvetésről szóló 2025. évi LXIX. törvény 67. § (4) bekezdése). Erre is rájön a 40% költségátalány és a gyakorlat szerint az áfa.
Ki fizeti a közjegyzői díjat?
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 72. §-a szerint az eljárás költsége a közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés, és ugyanez a § mondja ki, hogy a hagyatéki eljárásban költségmentességnek nincs helye. A 73. § alapján a költséget az viseli, aki örökösként érdekelt; több örökös esetén az örökösök egyetemlegesen felelnek, vagyis a közjegyző bármelyiküktől követelheti a teljes összeget, ők pedig egymás között a hagyatéki részesedésük arányában számolnak el. Visszautasított örökség után nem kell fizetned.
Öröklési illeték: ki mentes és mennyi a mérték?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 16. §-a alapján teljes mentességet élvez az örökhagyó egyenes ági rokona (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, ideértve az örökbefogadott gyermeket is), a túlélő házastárs és a testvér. A legtöbb családban tehát egyáltalán nincs öröklési illeték. Más örökös – például unokatestvér, élettárs, barát – az Itv. 12. §-a szerint a megszerzett vagyon tiszta értéke után 18% illetéket fizet, lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után pedig 9%-ot. Az illetéket a NAV a jogerős hagyatékátadó végzés alapján, fizetési meghagyással veti ki. A várható összeget az öröklési illeték kalkulátorral tudod előre kiszámolni.
Egyéb költségek, amelyekkel számolnod kell
- Adó- és értékbizonyítvány: az ingatlan fekvése szerinti jegyző állítja ki a leltárhoz (Hetv. 26. §); hagyatéki célra általában illetékmentes, de ezt az önkormányzatnál érdemes megkérdezni.
- Tulajdoni lap: a jegyző és a közjegyző hivatalból kéri le, neked csak akkor kerül pénzbe, ha magad is le akarod kérni.
- Ügyvéd: a hagyatéki eljárásban a jogi képviselet nem kötelező (Hetv. 9. § (2) bekezdés), ügyvédi díj tehát csak akkor merül fel, ha vitás ügyben vagy bonyolult egyezséghez magad kérsz segítséget.
- Utólagos költségek: a bank az elhunyt számlájának megszüntetéséért, a gépjármű átírása és a földhivatali bejegyzés külön eljárási díjjal járhat.
Tipp: ha az örökösök egyezséget kötnek (például az egyik átveszi a lakást, a másik pénzt kap), az nem növeli a közjegyzői díjat, hiszen az ügyérték ugyanaz marad – viszont megspórolhatja a későbbi ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetéket. Beszéljétek meg a tárgyalás előtt, ki mit szeretne, így egy alkalommal lezárható az ügy.
Gyakori kérdések
Mennyi a közjegyzői díj egy 10 milliós hagyaték után?
Levonják-e a tartozásokat a díj alapjából?
Kérhetek költségmentességet a hagyatéki eljárásban?
Fizet öröklési illetéket a gyermek vagy a házastárs?
Jogszabályi források
Fontos: A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben kérj ügyvédi, közjegyzői vagy hatósági segítséget. A cikk a frissítés dátumakor hatályos jogszabályok alapján készült.