Hagyatéki tárgyalás menete: mire számíts a közjegyzőnél?

Hol tart az ügy, amikor a tárgyalás jön?

A hagyatéki tárgyalás a hagyatéki eljárás középső, legfontosabb szakasza. Addigra a jegyző már felvette a hagyatéki leltárt, és megküldte az illetékes közjegyzőnek; a közjegyző pedig a leltár alapján készül a tárgyalásra, beszerzi a végrendeletet, ha van, és lekéri a szükséges nyilvántartási adatokat. Az eljárás egészét a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) szabályozza; a teljes folyamatot a hagyatéki eljárás menetéről szóló cikkünkben mutatjuk be, itt csak a tárgyalásra koncentrálunk.

Az idézés: kit hívnak, és mikor?

A közjegyző a tárgyalásra idézést küld. A Hetv. 53. §-a sorolja fel, kit kell idézni: végintézkedés hiányában a törvényes örökösöket, a hagyatéki hitelezőt, az igénylőt és a hagyatéki vagyontárgy birtokosát; végrendelet esetén a végrendeleti örökösöket, a kötelesrészre jogosult törvényes örököst, a végrendeleti végrehajtót és a hitelezőket. Az idézést úgy kell kézbesíteni, hogy a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze (Hetv. 44. §). Az idézésben szerepel a tárgyalás helye, ideje, és általában az is, milyen iratot hozz magaddal: személyi igazolványt, lakcímkártyát, adókártyát, illetve az örökléshez kapcsolódó okiratokat.

Kötelező megjelenni? Küldhetek meghatalmazottat?

Megjelenni nem kötelező: a Hetv. 67. §-a szerint a szabályszerűen megidézett érdekelt távolmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nélküled is átadják a hagyatékot, csak éppen a te nyilatkozatod (például az örökség visszautasítása vagy egy egyezség) nélkül. Ha nem tudsz elmenni, meghatalmazottat küldhetsz: a jogi képviselet nem kötelező (Hetv. 9. § (2) bekezdés), így a meghatalmazott lehet családtag vagy ügyvéd is, a meghatalmazás szabályszerűségét azonban igazolnia kell (Hetv. 67. §). Két tanú előtt aláírt, vagy közjegyző, ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazást vigyen magával.

Mi történik a tárgyaláson?

A tárgyalás a közjegyző irodájában, zárt körben, jegyzőkönyv felvétele mellett zajlik. A tipikus menet:

1. Személyazonosítás: a közjegyző ellenőrzi a megjelentek adatait és képviseleti jogát.
2. A hagyatéki leltár ismertetése: a közjegyző felolvassa, mi tartozik a hagyatékba (ingatlan, bankszámla, gépjármű, ingóságok), milyen értéken, és milyen terhek, tartozások vannak. Itt jelezheted, ha valami hiányzik vagy tévesen szerepel.
3. A végrendelet kihirdetése: ha az örökhagyó végintézkedést tett, azt a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki (Hetv. 69. § (2) bekezdés), és nyilatkoztatja az érdekelteket, elismerik-e az érvényességét.
4. Az örökösök nyilatkozatai: mindenki nyilatkozik, elfogadja-e az örökséget, vagy visszautasítja (Ptk. 7:89. §), és van-e igénye, például kötelesrész vagy hitelezői követelés.
5. A tényállás megállapítása: a nyilatkozatok és az iratok alapján a közjegyző megállapítja az öröklés rendjét és azt, ki milyen jogcímen támasztott igényt (Hetv. 70. §).

Ha nincs vita, mindez jellemzően fél-egy óra alatt lezajlik, és a közjegyző még a tárgyaláson kihirdeti a hagyatékátadó végzést.

Egyezség: ha az örökösök másképp osztoznának

A tárgyaláson az örökösök egyezséget köthetnek (Hetv. 94–95. §). Például a két gyermek megállapodhat, hogy az egyik kapja a lakást, a másik a megtakarítást; vagy a túlélő házastárs a haszonélvezeti jogát megváltásra cseréli. A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, és a hagyatékot ennek megfelelően adják át. Érdemes a tárgyalás előtt otthon megbeszélni, ki mit szeretne, mert a helyszínen már nehéz alkudozni.

Ha vita van: ideiglenes átadás és per

Ha az érdekeltek között öröklési jogi vita van (például valaki vitatja a végrendelet érvényességét, vagy nem ért egyet a leltárral), a közjegyző nem dönthet a vitában. Ilyenkor a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át annak, aki a rendelkezésre álló adatok alapján a legerősebb jogcímmel rendelkezik (Hetv. 85. §), és a vitát hagyatéki perben, bíróság előtt kell rendezni. Ha a per határidőben nem indul meg, az ideiglenes átadás teljes hatályúvá válik. A pereskedés hónapokkal, évekkel nyújthatja meg az ügyet, ezért ha van rá mód, a tárgyaláson célszerű egyezségre törekedni.

A hagyatékátadó végzés és a fellebbezés

Az eljárást a hagyatékátadó végzés zárja: ez rögzíti, ki, mit és milyen arányban örökölt. A végzést kézbesítik minden érdekeltnek, és ellene fellebbezni lehet a közléstől számított 15 napon belül; a fellebbezést a közjegyzőnél kell benyújtani, és a törvényszék bírálja el. Ha senki nem fellebbez, a végzés a határidő lejártával jogerőre emelkedik: ezzel lehet az ingatlant a földhivatalnál átvezettetni (a közjegyző hivatalból intézi), a bankszámlához hozzáférni, a gépjárművet átíratni. A közjegyző a végzéssel együtt küldi a díjról szóló számlát is.

Tárgyalás nélküli átadás, tolmács, gondnok

A Hetv. 43/C. §-a alapján a közjegyző a hagyatékot főszabály szerint tárgyalás nélkül adja át a hiánytalan leltár beérkezésétől számított 45 napon belül, ha nincs végintézkedés, nincs veszélyeztetett (kiskorú, gondnokolt, méhmagzat) örökös, nincs vitatott egyezség, és az érdekeltek nem kérnek tárgyalást. Az egyszerű, vita nélküli ügyekben így akár személyes megjelenés nélkül is megkaphatod a végzést. Ha az örökös kiskorú, gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki az érdekei képviseletére (Hetv. 49–52. §). Ha valamelyik érdekelt nem beszél magyarul, a közjegyző tolmácsot vesz igénybe; ennek díja készkiadásként az eljárás költségét növeli.

Tipp: a tárgyalás előtt ellenőrizd a leltárt, és írd össze, van-e olyan vagyontárgy vagy tartozás, ami hiányzik belőle. Ha valamit a tárgyalás után találtok, csak póthagyatéki eljárással lehet pótolni, ami újabb hónapokat és újabb díjat jelent.