Gyerektartás megállapítása: megállapodás, közjegyzői okirat vagy per?

A három út egy pillantásra

A Ptk. 4:217. § (1) bekezdése szerint a gyerektartás mértékére és fizetési módjára elsősorban a szülők megállapodása irányadó; a bíróság csak megegyezés hiányában dönt (4:218. § (1)). A kérdés tehát nem az, hogy szabad-e megállapodni, hanem az, hogy a megállapodásból mi lesz, ha a másik szülő nem fizet.

Az időtartamok tapasztalati értékek, a bíróság leterheltségétől és attól függenek, mennyi bizonyítás kell.

1. út: megállapodás a szülők között

Bármikor megállapodhattok írásban, akár válás nélkül, akár nem házas szülőként. A megállapodásban rögzítsétek a havi összeget forintban (a tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni, Ptk. 4:207. §), a fizetés napját és módját, az évenkénti emelést, valamint azt, hogy a rendkívüli kiadásokat (tábor, fogszabályozás) hogyan osztjátok meg. Mintát a válási megállapodás sablonunkban találsz, a várható összeget pedig a gyerektartás-kalkulátorral becsülheted meg.

Ha váltok, a közös megegyezéses bontás egyik feltétele éppen az, hogy a gyermek tartásáról megegyezzetek és az egyezséget a bíróság jóváhagyja (Ptk. 4:21. § (3)). A jóváhagyott egyezség ugyanúgy végrehajtható, mint az ítélet. A gyámhatóság jóváhagyása a Ptk. szerint akkor kell, ha a tartást egyösszegű juttatással (például lakás átadásával) váltjátok meg (4:217. § (2)); a rendszeres havi tartásról szóló magánmegállapodáshoz nem kell hatósági jóváhagyás, viszont közvetlenül végrehajtani sem lehet.

2. út: közjegyzői okirat – azonnal végrehajtható

Ha megegyeztetek, de biztosra akartok menni, foglaljátok a megállapodást közjegyzői okiratba. A Vht. 23/C. § (1) bekezdése szerint a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az okiratot, ha az tartalmazza a kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, összegét és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Nemfizetés esetén így per nélkül, közvetlenül végrehajtó indulhat a lejárt részletekért. A díj a közjegyzői díjszabás szerint az ügyérték alapján alakul, a pernél jellemzően jóval olcsóbb és sokkal gyorsabb.

3. út: tartási per a járásbíróságon

Ha nincs egyezség, a gyermek nevében a gondozó szülő indít pert; a kiskorú érdekében a gyámhatóság is perelhet (Ptk. 4:208. § (1)). A tartási per a járásbíróság hatáskörébe tartozik (Pp. 20. § (3)), és az alperes lakóhelye helyett a gyermek (a jogosult) lakóhelye szerinti bíróságon is indítható (Pp. 28. § (1) a)). A keresetlevélben (Pp. 170. §) jelöld meg a feleket, a kért havi összeget, a fizetés kezdő időpontját, a gyermek szükségleteit és a kötelezett ismert jövedelmét; jogi képviselő nélkül elég a tényeket előadni.

Illeték: a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg (2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) c)), vagyis az illetéket nem kell előre megfizetni; a per végén a pervesztes viseli. Bizonyítás: a bíróság a kötelezett megelőző egy évi összes jövedelméből indul ki (Ptk. 4:218. § (4)), ezért munkáltatói jövedelemigazolást, NAV-jövedelemigazolást, vállalkozói bevallást kérhet be, és a jogosult kérésére a munkáltató köteles tájékoztatást adni a kötelezett béréről (4:210. § (2)). A gyermek költségeit számlákkal, iskolai és egészségügyi igazolásokkal támaszd alá.

Ideiglenes intézkedés, időtartam, visszamenőleges igény

A per hónapokig tarthat, de a gyermeknek addig is ennie kell. Kérj ideiglenes intézkedést (Pp. 103. §): a bíróság soron kívül, legkésőbb nyolc napon belül intézkedik (Pp. 104. § (1)), a végzés pedig előzetesen végrehajtható (Pp. 105. § (2)). Szülői felügyeleti perben a bíróság kérelem nélkül is rendelhet ideiglenes tartást (Pp. 476. § (2) a)). Ha a kötelezett munkabérben részesül, a bíróság közvetlenül felhívja a munkáltatót a levonásra (Vht. 28. § (1)).

Visszamenőleg hat hónapra kérhető tartás; ennél régebbi időre csak akkor, ha alapos okból késlekedtél, három évnél régebbre pedig egyáltalán nem (Ptk. 4:208. § (3)). Ezért ne várj: minél előbb adod be a keresetet, annál kevesebb hónap vész el.

Nem házas szülők és külföldön élő kötelezett

Ha nem házasságban születtetett a gyermek, a tartás előfeltétele, hogy az apaság rendezve legyen: apai elismerő nyilatkozattal vagy bírósági határozattal (Ptk. 4:98. §). Ha az apasági per folyamatban van, a tartási pert felfüggesztik, de ideiglenes tartásdíjat a bíróság addig is megállapíthat (Pp. 125. § (2)). Ha a kötelezett külföldön él, a magyar ítélet EU-tagállamban a 4/2009/EK rendelet, más országokban a hágai tartási egyezmény alapján hajtható végre; ebben a központi hatóság (Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium) segít, de az eljárás lassabb.

Mit vigyél a bíróságra? Checklist

• a gyermek születési anyakönyvi kivonata, apai elismerő nyilatkozat vagy apasági ítélet, ha van;
• saját és a másik szülő jövedelemigazolása, NAV-igazolás, ha be tudod szerezni;
• a gyermek havi költségeinek listája számlákkal: étkezés, ruha, iskola, óvoda, különóra, gyógyszer;
• korábbi megállapodás, üzenetváltás a tartásról, banki kivonat a kapott vagy elmaradt átutalásokról;
• a másik szülő lakcíme, munkahelye, tudomásod szerinti vagyona;
• ideiglenes intézkedés iránti kérelem, ha azonnal szükség van a pénzre.

Tipp: ha a másik szülő hajlandó megegyezni, de tartasz attól, hogy később nem fizet, a közjegyzői okirat a legjobb középút: nem kell perelni, mégis végrehajtható. A per csak akkor éri meg, ha a másik fél egyáltalán nem működik együtt vagy eltitkolja a jövedelmét.