Mennyit lehet levonni a fizetésből gyerektartásra?

Végrehajtás során a tartásdíj miatt a munkabér legfeljebb 50%-a vonható le, szemben az egyéb tartozásoknál irányadó 33%-kal.

Börtönbe kerülhet, aki nem fizet gyerektartást?

Igen, a tartási kötelezettség önhibából történő elmulasztása a Btk. 212. § szerint bűncselekmény, két – súlyos nélkülözés esetén három – évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hátralékot az elsőfokú ítéletig kifizeti, a büntetés korlátlanul enyhíthető.

Mikor fizeti az állam a gyerektartást?

Ha a bíróság jogerősen megállapította a tartásdíjat, és a végrehajtás eredménytelen (ezt három hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazolja), a gyámhivatal legfeljebb 3 évre (egyszer további 3 évre meghosszabbítva) megelőlegezi a tartásdíjat, gyermekenként legfeljebb a minimálbér 30%-áig – 2026-ban 96 840 Ft/hó. Jövedelmi feltétel 2022 óta nincs.

Visszamenőleg is követelhetem az elmaradt gyerektartást?

A bíróság által már megállapított tartás teljes hátraléka behajtható. Ha viszont a tartást még nem állapították meg, visszamenőleg általában legfeljebb hat hónapra kérhető.

Mi történik, ha nem fizetik a gyerektartást?

A lépések, ha nem fizetik a gyerektartást: felszólítás, végrehajtás, megelőlegezés a gyámhivatalnál, feljelentés, a tartásdíj módosítása — Mit tehetsz, ha nem fizetik a gyerektartást?

Első lépés: van-e végrehajtható határozat?

A behajtás feltétele, hogy a gyerektartás bírósági ítéletben, bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy közjegyzői okiratban legyen rögzítve. Ha csak szóban vagy magánokiratban egyeztetek meg, először a bíróságtól kell kérni a tartás megállapítását. Egy jogerős határozat az alapja minden további lépésnek.

Végrehajtás: letiltás a jövedelemből

Ha a kötelezett nem fizet, a jogosult (a gyermeket nevelő szülő) a bíróságnál végrehajtási lap kiállítását kérheti. A tartásdíj-követelés a végrehajtásban kiemelt helyen áll:

a munkabérből a végrehajtás során főszabály szerint legfeljebb 33% vonható le, tartásdíj esetén azonban 50% (a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, Vht. 61. és 65. §),
a tartásdíj a kielégítési sorrendben megelőzi a legtöbb más követelést,
bankszámláról inkasszóval, ingó és ingatlan vagyonból árverésen is behajtható.

A végrehajtást a jogosult közvetlenül a munkáltatónál is kezdeményezheti a bíróság által kiállított letiltó végzés alapján, így a tartás közvetlenül a bérből kerül levonásra.

Az állam megelőlegezi a tartást

Ha a végrehajtás eredménytelen, a gyámhivatal a gyermekvédelmi törvény (Gyvt., 1997. évi XXXI. törvény) 22–24. §-a alapján megelőlegezheti a gyermektartásdíjat. 2022. január 1. óta nincs jövedelmi feltétel – a gondozó szülő jövedelmét nem vizsgálják. A feltételek (Gyvt. 22. § (1) és (3) bekezdés):

a tartásdíjat bíróság jogerős határozatban állapította meg (vagy Magyarországon végrehajtandó külföldi határozat van),
a behajtás átmenetileg lehetetlen: a végrehajtás eredménytelen volt, amit három hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazol.

A megelőlegezett összeg a bíróság által megállapított tartásdíj, de gyermekenként legfeljebb a minimálbér 30%-a (Gyvt. 23. § (1)) – 2026-ban, 322 800 Ft-os minimálbérnél 96 840 Ft/hó. A folyósítás legfeljebb 3 évre szól, egy alkalommal további 3 évre meghosszabbítható (Gyvt. 24. § (1)); nagykorúság után középiskolai nappali tanulmányok alatt legfeljebb a 20. életév betöltéséig jár. Az állam a kifizetett összeget később a kötelezettől hajtja be.

Bűncselekmény: tartási kötelezettség elmulasztása

Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, a Btk. 212. §-a szerint vétséget követ el, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a mulasztás a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntettről van szó, és a büntetés három évig terjedhet. Az eljárás a jogosult feljelentésére indul; ha a kötelezett az elsőfokú ítélet meghozataláig kifizeti a tartozást, a büntetés korlátlanul enyhíthető – ez sokszor hatékony nyomásgyakorló eszköz.

További következmények

A tartozás után késedelmi kamat jár (Ptk. 6:48. §).
A tartásdíj-hátralék legfeljebb hat hónapra visszamenőleg követelhető, ha a jogosult alapos ok nélkül késlekedett az igény érvényesítésével (Ptk. 4:208. § (3) bekezdés) – ezért ne várj sokáig.
A nemfizetés a szülői felügyelet és a kapcsolattartás bírósági megítélésénél is szempont lehet.

Mit tehet a kötelezett, ha tényleg nem tud fizetni?

Ha a kötelezett jövedelme jelentősen csökkent (munkahely elvesztése, tartós betegség), nem a nemfizetés a megoldás, hanem a tartásdíj leszállítását kell kérni a bíróságtól (Ptk. 4:210. §). A bíróság a megváltozott körülményekhez igazíthatja az összeget; az önhiba nélküli, igazolt fizetésképtelenség a büntetőjogi felelősséget is kizárhatja.

Tipp: vezess pontos nyilvántartást: mikor mennyi tartás érkezett, és mennyi maradt el. Bankszámlára kérd a fizetést, hogy az átutalások dokumentáltak legyenek – ez a végrehajtás és a feljelentés alapja is.