Gyerektartás

Gyerektartás kalkulátor

A kötelezett átlagos jövedelme és a gyermekek száma alapján a Ptk. 15–25%-os irányadó sávjával megbecsüljük a gyermektartásdíj várható összegét.

Utolsó frissítés: 2026. augusztus 25. A számítás a böngésződben fut, adatot nem küldünk el.

Hogyan számol a kalkulátor?

A Ptk. szerint a gyermektartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15–25%-ában kell meghatározni (Ptk. 4:218. § (4)); a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény pedig a jövedelme felét nem haladhatja meg (Ptk. 4:205. § (6), a 4:213. § alapján a gyermektartásra is irányadó). A kalkulátor ezért egy sávot ad: a 15%-os alsó, a 20%-os középső és a 25%-os felső értéket, a felső korlát figyelembevételével.

A bíróság a tényleges összegnél mérlegeli (Ptk. 4:218. § (2)):

a gyermek indokolt szükségleteit (megélhetés, iskoláztatás, egészségügyi ellátás, nevelés költségei),
mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait,
a szülők háztartásában eltartott más gyermekeket és tartásra szoruló hozzátartozókat,
a gyermek saját jövedelmét,
a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott ellátásokat (családi pótlék, adókedvezmény).

Tipp: ha a szülők megegyeznek, a tartásdíj összegét a bíróság a megállapodás szerint hagyja jóvá – a kalkulált sáv jó kiindulópont az egyeztetéshez. Megegyezés hiányában a bíróság dönt, és a tényleges igényekhez igazíthatja az összeget.

Mire nem jó a kalkulátor?

Nem veszi figyelembe a gyermek rendkívüli szükségleteit (tartós betegség, különóra, sport) vagy a másik szülő jövedelmét.
A természetben nyújtott tartást (pl. váltott gondoskodás esetén) nem számolja.
A már megállapított tartásdíj módosításához a körülmények lényeges változása szükséges (Ptk. 4:210. §).

Gyakori kérdések

Van a gyerektartásnak törvényi minimuma?

Nincs fix minimum összeg. A Ptk. irányadó szabálya a kötelezett átlagos jövedelmének gyermekenként 15–25%-a, de a bíróság a gyermek indokolt szükségleteit és mindkét szülő teherbíró képességét mérlegeli (Ptk. 4:218. §). Felső korlát viszont van: az összes tartási igény a kötelezett jövedelmének felét nem haladhatja meg (Ptk. 4:205. § (6)).

Mi számít átlagos jövedelemnek?

A tartásdíj megállapításánál általában a kötelezettnek a kereset megelőző egy évben elért összes – nem csak a munkabérből származó – nettó jövedelmének havi átlagát veszik alapul (Ptk. 4:218. § (3)). Ha a kötelezett szándékosan nem dolgozik, a bíróság az elérhető jövedelemből is kiindulhat.

Meddig kell fizetni a gyerektartást?

A gyermek nagykorúságáig, illetve a továbbtanuló nagykorú gyermek után is jár, amíg tanulmányait folytatja – főszabály szerint legfeljebb a 25. életévéig (Ptk. 4:220. §). Az összeg később módosítható, ha a körülmények lényegesen változnak.

Százalékban vagy fix összegben állapítják meg?

A tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, és a bíróság elrendelheti, hogy az évente a KSH fogyasztói árindexével automatikusan emelkedjen (Ptk. 4:207. §, 4:218. §).

Jogszabályi források

Fontos: a kalkulátor tájékoztató jellegű becslést ad; a tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét ügyben kérj ügyvédi, közjegyzői vagy hatósági segítséget.