Meddig kell gyerektartást fizetni, ha a gyerek nem tanul tovább?

A 18. életév betöltéséig. Ha a gyermek nagykorú, munkaképes és nem folytat tanulmányokat, a szülő főszabály szerint nem köteles tovább fizetni, de a bírósági határozat megszüntetését kérni kell.

Jár-e a gyerektartás az egyetemista gyermeknek?

Igen, ha a képzés az életpályára felkészítő, szükséges tanulmány, a gyermek folyamatosan halad, rászorul, és tájékoztatta a szülőt a továbbtanulásról. Főszabály szerint a 25. életévig, azon túl csak rendkívül indokolt esetben.

Megszűnik automatikusan a tartásdíj a 18. születésnapon?

Nem. A bírósági határozat továbbra is végrehajtható, ezért a rászorultság megszűnését be kell jelenteni a bíróságnak, vagy a kötelezettnek kell kérnie a megszüntetést.

Kérhet-e a szülő igazolást az egyetemtől a gyermek tanulmányairól?

Igen. A Ptk. 4:222. § szerint a képző intézmény a tartásdíjat fizető szülőt kérelmére köteles tájékoztatni arról, hogy a tanulmányok fennállnak-e vagy megszűntek.

Meddig kell fizetni a gyerektartást? Nagykorúság, továbbtanulás, 25. életév

A főszabály: a nagykorúságig, középiskolásnak a 20. évig

A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát a törvény vélelmezi (Ptk. 4:214. §), vagyis a 18. életév betöltéséig senkinek nem kell bizonyítania, hogy a gyermeknek szüksége van a tartásra. A szülő ilyenkor a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles fizetni (Ptk. 4:215. § (1) bekezdés). A vélelem a nagykorúság után is fennmarad, legfeljebb a gyermek 20. életévének betöltéséig, ha középfokú iskolai tanulmányokat folytat – például a gimnázium vagy a technikum utolsó éveit végzi.

Továbbtanuló nagykorú gyermek: mik a feltételek?

A 20. életév után, illetve nem középiskolai tanulmányok esetén a nagykorú, munkaképes gyermek akkor jogosult tartásra, ha szükséges tanulmányainak indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul (Ptk. 4:220. § (1) bekezdés). Három dolognak kell együtt teljesülnie:

Indokolt tanulmány: a Ptk. 4:220. § (2) bekezdése szerint ide tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, valamint a felsőoktatási alap- és mesterképzésben, illetve a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmány. Egy második diploma vagy egy hobbi jellegű tanfolyam nem feltétlenül számít ilyennek.
Folyamatos tanulás: a tanulmányokat folyamatosan kell végezni, „indokolt időn belül”. Nem szakítja meg a folyamatosságot az a kihagyás, amely a gyermeknek nem róható fel – például betegség.
Tájékoztatás: a gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell. A fizető szülő ráadásul közvetlenül az iskolától vagy egyetemtől is kérhet igazolást arról, hogy a tanulmányok fennállnak-e (Ptk. 4:222. §).

A felnőttképzés megítélése esetről esetre változik: ha az első, életpályára felkészítő szakképzettség megszerzését szolgálja, jó eséllyel „szükséges tanulmány”, ha viszont már dolgozó, szakmával rendelkező fiatal továbbképzése, a bíróság jellemzően nem kötelezi rá a szülőt.

A 25. életév: főszabály és kivétel

A Ptk. 4:220. § (5) bekezdése szerint a szülő a 25. életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető. A 25. év tehát nem automatikus záróvonal, de e felett a gyermeknek kell valami rendkívülit igazolnia – például azt, hogy egy hosszabb, osztatlan képzés (orvosi, jogi, építész) utolsó féléveiben jár, és a késés nem neki róható fel. A bíróságok az ilyen tartást kivételesen és jellemzően csak rövid időre állapítják meg.

Mikor szűnik meg a jogosultság?

A nagykorú gyermek tartása több okból is véget érhet, még a 25. év előtt is:

Befejezte vagy abbahagyta a tanulmányait, illetve munkába állt, és saját keresetéből el tudja tartani magát. A tartás mértékénél egyébként is figyelembe kell venni a gyermek saját jövedelmét, vagyonát és a diákként kapott támogatásokat, ösztöndíjakat (Ptk. 4:221. §).
Önhibából elhanyagolja a tanulást: a szülő nem köteles fizetni, ha a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget (Ptk. 4:220. § (3) bekezdés b) pont). Egy elcsúszott vizsga nem ilyen, a passzív félévek indok nélküli halmozása igen.
Érdemtelenség: a nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra, ha a szülővel vagy annak hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít (Ptk. 4:194. § (2) bekezdés), és akkor is, ha a fizető szülővel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot (Ptk. 4:220. § (4) bekezdés). Ez utóbbinál a bíróság azt vizsgálja, kinek a hibájából szakadt meg a kapcsolat.
A szülő teherbíró képessége: a nagykorú gyermek tartása már nem jár a szülő saját szükséges tartásának vagy kiskorú gyermeke tartásának rovására (Ptk. 4:220. § (3) bekezdés c) pont).

Élethelyzetek röviden

Élethelyzet	Jár-e a tartás?	Alap
17 éves, bármit csinál	Igen, alanyi jogon	Ptk. 4:214. §
19 éves, gimnáziumba jár	Igen, a 20. évig vélelmezett	Ptk. 4:214. §
18 éves, nem tanul, nem dolgozik	Főszabály szerint nem	Ptk. 4:220. § (1)
21 éves, nappali egyetemista, halad	Igen, ha rászorul és tájékoztatott	Ptk. 4:220. § (1)–(2)
22 éves, mesterképzés az alapdiploma után	Igen, a mesterképzés is számít	Ptk. 4:220. § (2)
23 éves, egyetem mellett teljes állásban dolgozik	Csak akkor, ha keresete nem fedezi a szükségleteit	Ptk. 4:221. §
24 éves, sorozatosan passzív félévek, nem vizsgázik	Nem, önhibás mulasztás	Ptk. 4:220. § (3) b)
26 éves, osztatlan képzés utolsó éve	Csak rendkívül indokolt esetben	Ptk. 4:220. § (5)

A nagykorú gyermek és a szülő: ki kivel áll szemben?

A nagykorúság pillanatától a tartás a gyermek saját joga. Már nem a gondozó szülő kéri „a gyermek nevében”, hanem a gyermek maga érvényesíti, saját nevében indít pert, és neki kell fizetni – nem a másik szülőnek. Jogilag egyértelmű: a 18 év feletti gyermek a szülőjével áll perben, és neki kell bizonyítania, hogy tanul, halad és rászorul. Az összeg meghatározásánál ugyanaz a 15–25%-os irányadó sáv az alap, amelyet a gyerektartás összegéről szóló cikkben részletezünk, de a bíróság a diák saját jövedelmét és ösztöndíját is beszámítja. Gyors becsléshez használd a gyerektartás kalkulátort.

Hogyan lehet megszüntetni a tartásdíjat?

A bírósági határozatban vagy jóváhagyott egyezségben megállapított tartás a gyakorlatban nem szűnik meg magától azzal, hogy a gyermek betöltötte a 18. évét vagy abbahagyta az egyetemet – a határozat továbbra is végrehajtható marad. Ezért ne egyszerűen hagyd abba az utalást, mert végrehajtást indíthatnak ellened. A szabályos út:

Bejelentés: az, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles a bíróságnak bejelenteni – a kötelezett egyidejű értesítése mellett –, ha a rászorultság megszűnt. A bejelentés után a bíróság per nélkül szünteti meg a kötelezettséget (Ptk. 4:211. § (1) bekezdés). Aki ezt elmulasztja, a jogalap nélkül kapott tartást kártérítésként visszakövetelhetik tőle.
Megszüntetési per: ha a jogosult nem jelent be semmit, a kötelezett kérheti a bíróságtól a tartás megszüntetését, ha a feltételek már nem állnak fenn (Ptk. 4:211. § (2) bekezdés). Ehhez érdemes az iskolától kért igazolást (Ptk. 4:222. §) csatolni.
Megállapodás: a nagykorú gyermek és a szülő közösen is rögzíthetik a tartás megszűnését vagy új összegét; ezt közokiratba vagy bírósági egyezségbe érdemes foglalni, hogy a régi határozat alapján ne lehessen végrehajtani.

Ha a tartást eleve határozott időre vagy feltételig rendelték el (például „a középiskolai tanulmányok befejezéséig”), a jog a határidő lejártával vagy a feltétel bekövetkeztével magától megszűnik (Ptk. 4:209. § (2) és 4:212. § (1) bekezdés).

Tipp: ha a gyermeked betöltötte a 18. évét, kérj tőle írásban tájékoztatást a továbbtanulási terveiről, és minden félév elején kérj iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszony-igazolást. Ha nem kapsz semmit, az intézménytől közvetlenül is kérheted, és ez a levelezés lesz a legjobb bizonyítékod egy későbbi megszüntetési perben.