Automatikusan emelkedik a gyerektartás az inflációval?

Csak akkor, ha az ítélet vagy a jóváhagyott egyezség indexálási záradékot tartalmaz. Ilyenkor a tartásdíj minden év február 1-jétől a KSH előző évi éves átlagos fogyasztói árindexével nő, külön bírósági döntés nélkül (Ptk. 4:207. §).

Csökkenthető a gyerektartás, ha elveszítettem az állásomat?

Kérhető a csökkentés, de a bíróság az elérhető, elvárható jövedelemből – jellemzően legalább a minimálbérből – indul ki, és a felróható vagy szándékos jövedelemcsökkentést nem veszi figyelembe.

Visszamenőleg is kérhetem a magasabb tartásdíjat?

Főszabály szerint a kereset benyújtásától jár. Hat hónapnál régebbi időre csak alapos okkal igazolt késedelem esetén, három évnél régebbi időre pedig egyáltalán nem érvényesíthető bírósági úton (Ptk. 4:208. § (3) bekezdés).

Módosíthatjuk a tartásdíjat per nélkül?

Igen, megállapodással. Hogy végrehajtható legyen, foglaljátok közjegyzői okiratba, vagy kérjétek a bíróság jóváhagyását; egy sima írásos vagy szóbeli egyezség alapján a régi határozat továbbra is végrehajtható marad.

Gyerektartás módosítása: emelés, csökkentés és az évenkénti indexálás

Határozott összeg és az évenkénti indexálás

A tartásdíjat mindig határozott, forintban kifejezett havi összegben kell meghatározni, nem százalékban (Ptk. 4:207. §). Ugyanez a szakasz teszi lehetővé, hogy a bíróság az ítéletében elrendelje: a tartásdíj évente, külön intézkedés nélkül, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex növekedésének mértékével módosuljon. Ez az indexálás, és nem automatikus: csak akkor érvényes, ha az ítélet vagy a jóváhagyott egyezség kifejezetten tartalmazza. A hatályos szöveg szerint az emelés a következő év február 1. napjától lép életbe, mert a KSH az előző évi átlagos árindexet januárban teszi közzé. Menete:

A KSH januárban közli, hogy az előző évben átlagosan hány százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
A kötelezett – bírósági felhívás nélkül – ennyi százalékkal emeli a havi összeget február 1-jétől. Nem kell hozzá új végzés, a számítást a felek végzik.

Példa: a 2024-ben megállapított tartásdíj 80 000 Ft. Ha a KSH éves átlagos árindexe az előző évre 5%-os emelkedést mutat, február 1-jétől 84 000 Ft jár, a következő évben pedig már ebből számolod az újabb emelést. (A százalék csak szemléltetés, mindig a KSH tényleges adatát kell használni.) Az indexálás csak az inflációt követi, a jövedelem változását nem – arra a módosítási per való.

Módosítás a körülmények lényeges változása miatt

A Ptk. 4:210. § (1) bekezdése szerint akkor kérhető a tartás mértékének vagy módjának megváltoztatása, ha a megállapítás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. Tipikus esetek:

Csökkent a kötelezett jövedelme: munkahely elvesztése, tartós betegség, rokkantság, nyugdíjazás.
Nőtt a kötelezett jövedelme: előléptetés, jól menő vállalkozás – ilyenkor a gondozó szülő kérhet emelést.
Nőttek a gyermek szükségletei: középiskola, egyetem, kollégium, tartós betegség, különórák, sport.
Új gyermek született a kötelezettnek, vagy más rokon tartására is köteles lett – ez csökkentheti a teherbíró képességét (Ptk. 4:218. § (2) bekezdés c) pont).
Megváltozott a gondozás: a gyermek a másik szülőhöz költözött, vagy váltott elhelyezésre tértek át.

Fontos korlát: a megállapodáson alapuló tartás módosítását nem kérheti az, akinek a változás lehetőségével a megállapodáskor számolnia kellett, vagy akinek a változás felróható (Ptk. 4:210. § (1) bekezdés második mondat).

Ki kérheti, és hogyan?

Módosítást bármelyik fél kérhet: a kötelezett szülő, a gondozó szülő a kiskorú gyermek nevében, nagykorú gyermek esetén maga a gyermek, sőt a kiskorú érdekében a gyámhatóság is (Ptk. 4:208. § (1) bekezdés). Az útjaid:

Megállapodás: a leggyorsabb és legolcsóbb. Hogy végrehajtható legyen, foglaljátok közjegyzői okiratba, vagy kérjétek a bíróság jóváhagyását egyezségként.
Per a járásbíróságon: a gyermek lakóhelye szerinti járásbíróságon indítható. A keresetben meg kell jelölni a kért új összeget és a változást, amelyre hivatkozol.
Ideiglenes intézkedés: sürgős esetben a perben kérhető, hogy a bíróság már az ítélet előtt ideiglenesen rendelkezzen a tartásról.

Mit kell bizonyítani? A változást (munkáltatói igazolás, NAV jövedelemigazolás, orvosi papírok, iskolai költségek számlái, az új gyermek születési anyakönyvi kivonata) és azt, hogy a változás lényeges. A jogosult kérésére a kötelezett munkáltatója köteles tájékoztatást adni a munkabér és egyéb juttatás összegéről (Ptk. 4:210. § (2) bekezdés), ezért a jövedelem eltitkolása nehezen megy.

Visszamenőleges igény: a hat hónapos korlát

A módosított tartás jellemzően a kereset benyújtásától jár. Visszamenőleg hat hónapnál régebbi időre csak akkor lehet bírósági úton tartást követelni, ha a jogosult a késlekedést alapos okkal tudja igazolni, három évnél régebbi időre pedig egyáltalán nem (Ptk. 4:208. § (3) bekezdés). Csökkentésnél fordítva: a már lejárt, ki nem fizetett részleteket a per nem törli el, ezért a jövedelemcsökkenés után ne várj, hanem indítsd meg az eljárást.

Munkanélküliség és a „szándékosan” lecsökkentett jövedelem

A munkahely elvesztése önmagában nem jelenti azt, hogy a tartás megszűnik vagy nullára csökken. A bírói gyakorlat a kötelezettnek nem a pillanatnyi, hanem az elérhető, elvárható jövedelméből indul ki: ha valaki egészséges és munkaképes, tőle legalább a minimálbér – 2026-ban havi bruttó 322 800 Ft – megkeresése elvárható, és ebből számolják a 15–25%-os sávot. Aki a per előtt felmond vagy papíron minimálbérre jelenteti be magát, annál a bíróság a korábbi, valós keresetet veheti alapul, és a felróható változásra a Ptk. 4:210. § (1) bekezdése szerint nem is hivatkozhat. A kötelezett megélhetését viszont védi a szabály, hogy a vele szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg (Ptk. 4:205. § (6) bekezdés). Ha a tartásdíjat egyáltalán nem fizetik, arról a gyerektartás elmaradásáról szóló cikkünkben olvashatsz.

Példaszámítás: mennyit érhet a módosítás?

Az alábbi táblázat egy gyermek után, a Ptk. 4:218. § (4) bekezdése szerinti 15–25%-os irányadó sávval számol. A kiindulás: 400 000 Ft nettó jövedelem mellett 80 000 Ft (20%) a tartásdíj.

Változás	Új nettó jövedelem	15–25%-os sáv	20%-nál
Kiinduló helyzet	400 000 Ft	60 000 – 100 000 Ft	80 000 Ft
Jövedelem csökken	300 000 Ft	45 000 – 75 000 Ft	60 000 Ft
Jövedelem nő	550 000 Ft	82 500 – 137 500 Ft	110 000 Ft
Munkanélküli, elérhető jövedelem a minimálbér	322 800 Ft (bruttó)	kb. 48 000 – 81 000 Ft	kb. 65 000 Ft
Új gyermek születik (2 gyermek)	400 000 Ft	gyermekenként 15–25%, együtt max. 50%	gyermekenként 60 000 – 80 000 Ft

A számok szemléltetőek: a bíróság a gyermek konkrét szükségleteit és a másik szülő helyzetét is mérlegeli. A saját helyzetedet a gyerektartás kalkulátorral tudod gyorsan végigszámolni.

Mikor nem érdemes pert indítani?

A módosítási per hónapokig tarthat, és pervesztesség esetén a másik fél költségeit is viselned kell. Nem érdemes belevágni, ha:

a változás kicsi – néhány ezer forintos eltérést a bíróság nem tekint lényegesnek, és a perköltség többe kerülne, mint a nyereség;
a változás átmeneti – néhány hónapos munkanélküliség vagy egy egyszeri bónusz nem alapoz meg tartós módosítást;
a változással már a megállapodáskor számolnod kellett, vagy az neked felróható;
megállapodással ugyanazt el tudod érni: egy közjegyzői okiratba foglalt egyezség gyakran mindkettőtöknek jobb.

Tipp: ha most születik a tartásdíjról ítélet vagy egyezség, kérd bele az indexálási záradékot. Így az összeg minden év február 1-jétől magától követi az inflációt, és nem kell néhány évente újra bíróságra menni.