Mennyi a gyerektartás egy gyermek után?

Irányadóan a kötelezett átlagos nettó jövedelmének 15–25%-a, a gyermek szükségleteitől és a szülők helyzetétől függően. A bíróság ettől indokolt esetben eltérhet.

Mennyi a gyerektartás két gyermek után?

Gyermekenként 15–25%, tehát együttesen a jövedelem 30–50%-a lehet, de a bíróság ügyel arra, hogy a kötelezettnek is maradjon megélhetése.

Meddig kell fizetni a gyerektartást?

A gyermek 18 éves koráig mindenképpen, továbbtanulás esetén főszabály szerint a 25. életév betöltéséig, ha a gyermek tanulmányait rendes ütemben folytatja.

Beleszámít a családi pótlék a gyerektartásba?

A családi pótlékot a tartás mértékének megállapításánál figyelembe veszik, de az nem helyettesíti a gyerektartást: az ellátás a gyermeket nevelő szülőnek jár a tartás mellett.

Gyerektartás összege: hogyan állapítják meg és mennyi jár?

Ki köteles gyerektartást fizetni?

A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles (Ptk. 4:215. §). A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben – lakhatással, étkezéssel, gondozással – teljesíti, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben (Ptk. 4:216. §). A gyerektartás tehát nem "büntetés", hanem a gyermek szükségleteihez való hozzájárulás.

Miből indul ki a bíróság?

A Ptk. 4:218. § szerint a tartás mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:

a gyermek indokolt szükségleteit (étkezés, ruházkodás, iskola, egészségügyi kiadások, különórák, sport),
mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait,
a szülők háztartásában élő más, tartásra szoruló gyermekeket,
a gyermek saját jövedelmét (ha van),
a gyermeknek juttatott, tartásra szolgáló állami ellátásokat (például családi pótlék).

Az irányadó százalék: 15–25%

A Ptk. 4:218. § (4) bekezdése szerint a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15–25%-ában kell megállapítani. Az átlagos jövedelmet a kötelezett – jellemzően a megelőző egy évi – nettó jövedelméből számítják. Fontos, hogy ez irányadó mérték, nem szigorú képlet: a bíróság a gyermek szükségleteit és a szülők helyzetét mérlegelve ettől el is térhet.

Gyermekek száma	Irányadó együttes mérték	Példa 400 000 Ft nettó jövedelemnél
1 gyermek	15–25%	60 000 – 100 000 Ft
2 gyermek	30–50% (gyermekenként 15–25%)	120 000 – 200 000 Ft
3 gyermek	legfeljebb a jövedelem 50%-a körül	a bíróság a szükségletek alapján osztja el

A példa csak szemléltetés. Több gyermek esetén a bíróság ügyel arra, hogy a kötelezettnek is maradjon megélhetése, ezért a százalék gyermekenként csökkenhet.

Van-e minimum összeg?

A Ptk. nem határoz meg forintban minimális gyerektartást – a gyakran keresett "gyerektartás minimum összege" ilyen formában nem létezik. A bíróságok azonban a gyermek alapvető szükségleteit (étkezés, ruházkodás, iskolai kiadások) akkor is figyelembe veszik, ha a kötelezett jövedelme alacsony vagy nem igazolt: ilyenkor a bíróság az elérhető, elvárható jövedelemből – például a mindenkori minimálbérből – indul ki. Ha a kötelezett jövedelme nem állapítható meg, a tartás megállapítása becslésen alapul.

Százalékos vagy fix összeg?

A gyerektartást fix havi összegben kell meghatározni (Ptk. 4:218. § (3) bekezdés). A bíróság rendelkezhet úgy is, hogy az összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex mértékével automatikusan emelkedjen – ez segít, hogy a tartás lépést tartson az inflációval anélkül, hogy újra bíróságra kellene menni.

Módosítás: ha változnak a körülmények

A tartásdíj összegét bármelyik fél kérheti módosítani, ha a megállapítás alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak (Ptk. 4:210. §): nő a gyermek szükséglete (középiskola, egyetem), jelentősen változik a kötelezett jövedelme, vagy új gyermeke születik. A módosítást a bíróságtól kell kérni; a felek megállapodással is eltérhetnek az eredeti összegtől.

Meddig jár a gyerektartás?

A kiskorú gyermek tartása a nagykorúságig, azaz 18 éves korig alanyi jogon jár. A nagykorú, továbbtanuló gyermek is jogosult tartásra, ha tanulmányait – középiskola, felsőoktatás, szakképzés – folyamatosan, rendes ütemben folytatja, főszabály szerint a 25. életéve betöltéséig (Ptk. 4:220. §). Ez utóbbi esetben a tartás már nem a szülő saját szükséges tartásának rovására jár, és a gyermek együttműködése (a szülő tájékoztatása a tanulmányokról) is feltétel.

Tipp: ha megállapodással rendezitek a gyerektartást, kérjétek a bíróság vagy a gyámhatóság jóváhagyását, vagy foglaljátok közokiratba. Egy sima papír vagy szóbeli egyezség nem végrehajtható, ha a fizetés elmarad.