Válás közös megegyezéssel: menete, feltételei, költségei

Mit jelent a közös megegyezéses válás?

A magyar jogban a házasságot csak bíróság bonthatja fel. A Ptk. 4:21. §-a szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Közös megegyezésnél a felek végleges elhatározását kifejező, befolyásmentes egyező nyilatkozata önmagában bizonyítja a megromlást – a bíróság nem kutatja az okokat, és nem kell "hibást" keresni.

Miben kell megegyezni?

A közös megegyezéses váláshoz a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerint a feleknek meg kell állapodniuk az úgynevezett járulékos kérdésekben:

1. a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlása (közös vagy az egyik szülő általi gyakorlás),
2. a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
3. a gyermek tartása (gyerektartás összege, esedékessége),
4. a házastársi közös lakás használata,
5. igény esetén a házastársi tartás.

Ha a szülők a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, a gyermek lakóhelyében is meg kell állapodniuk. A vagyonmegosztásról nem kötelező megegyezni – az később külön is rendezhető, de ha van egyezség, azt is a bíróság elé lehet vinni.

A megállapodást a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekeinek és a jogszabályoknak. A jóváhagyott egyezség ugyanúgy végrehajtható, mint az ítélet.

A válás menete lépésről lépésre

1. Keresetlevél benyújtása. A válókeresetet az alperes lakóhelye szerinti járásbíróságon (vagy a felek utolsó közös lakóhelye szerinti bíróságon) kell benyújtani. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a házasságkötés adatait, a közös gyermekek adatait, a felbontásra irányuló kérelmet és a megállapodást. A keresetet nyomtatványon is be lehet adni – ez a sokat keresett "válás közös megegyezéssel nyomtatvány" –, illetve jogi képviselő is elkészítheti.
2. Tárgyalás. A bíróság tárgyalást tűz ki, ahol a feleket személyesen meghallgatja. Közös megegyezésnél a bíróság első lépésben megkísérli a felek békítését; ha a házastársak fenntartják a bontási szándékot, a tárgyalást folytatja.
3. Ítélet. Ha a megállapodás jóváhagyható és a felek elhatározása végleges, a bíróság gyakran már az első vagy a második tárgyaláson meghozza a bontó ítéletet. Az ítélet a fellebbezési idő lejártával, jellemzően 15 nap után válik jogerőssé.

Fontos: ha a házastársak nem éltek legalább egy éve külön, vagy közös kiskorú gyermekük van, a bíróság a felek meghallgatásán túl további bizonyítást is felvehet – de közös megegyezésnél ez ritka.

Mennyi ideig tart?

Közös megegyezéses válásnál a keresetlevél benyújtásától a jogerős ítéletig jellemzően 2–5 hónap telik el, a bíróság leterheltségétől függően. Vitás válásnál – ahol a gyermekelhelyezés vagy a vagyon körül nincs egyetértés – ez akár egy-két év is lehet.

Mennyibe kerül?

• Eljárási illeték: a házassági bontóper tételes illetéke 30 000 Ft (Itv. 43. § (1) bekezdés, 2026-ban is változatlan), közös megegyezésnél is ugyanennyi. A lakáshasználat rendezését nem kell külön illetékezni; ha vagyonjogi igényt is érvényesítesz, csak a bontóperi illetéket meghaladó részt kell megfizetni (Itv. 43. § (2)). A bontóítélet elleni fellebbezés illetéke 15 000 Ft (Itv. 46. § (2)).
• Ügyvédi munkadíj: nem kötelező ügyvédet fogadni, de a megállapodás pontos megfogalmazása miatt gyakran érdemes. A díj szabad megállapodás tárgya.
• Mediáció: ha egyes kérdésekben nem tudtok dűlőre jutni, közvetítő segíthet – a bíróság is elrendelheti (Ptk. 4:172. §).

Tipp: a járulékos kérdésekben kötött megállapodást a lehető legrészletesebben írjátok le: pontos kapcsolattartási időpontok, ünnepek, nyaralás, a gyerektartás esedékessége és a fizetés módja. A "majd megbeszéljük" típusú kikötések a későbbi viták forrásai.