Válási keresetlevél: hova, mit és mennyiért kell beadni?

Melyik bírósághoz kell beadni?

A házassági bontóper a járásbíróság hatáskörébe tartozik, mert személyi állapotot érintő per (Pp. 20. § (3) bekezdés b) pont). Az illetékességet két szabály alapozza meg:

• az alperes lakóhelye szerinti bíróság – ez az általános illetékesség (Pp. 25. § (1));
• az a bíróság, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt (Pp. 454. § (1)).

A kettő közül a felperes választhat. Ha rossz bírósághoz adod be a keresetet, nem vész el: a bíróság átteszi az illetékes bírósághoz (Pp. 174. §), csak időt veszítesz.

Mit kell tartalmaznia a keresetlevélnek?

Az általános követelményeket a Pp. 170. §-a, a házassági perek többletadatait a Pp. 455. § (2) bekezdése írja elő. A keresetlevél három részből áll:

1. Bevezető rész: az eljáró bíróság megnevezése; a felek neve, perbeli állása (felperes/alperes), a felperes azonosító adatai, az alperesnél legalább a lakóhely (Pp. 170. § (1)).
2. Érdemi rész: a határozott kereseti kérelem („kérem a házasság felbontását”), az azt megalapozó tények és a bizonyítékok (Pp. 170. § (2)). Házassági perben ezen felül: a házasságkötés adatai (hely, idő), a házasságból származó, életben lévő gyermekek születési adatai, a keresetindítási jogosultságot igazoló adatok, továbbá az életközösség kezdő és befejező időpontja (Pp. 455. § (2)). Ha vannak közös kiskorú gyermekek, ide tartozik a szülői felügyeletre, a kapcsolattartásra és a gyermektartásra vonatkozó kérelem vagy a felek egyezsége, valamint a lakáshasználatra és az esetleges házastársi tartásra vonatkozó kérelem (Pp. 455. § (1)).
3. Záró rész: a hatáskört és illetékességet megalapozó tények, a lerótt illeték összege és módja, vagy a költségkedvezmény iránti kérelemre hivatkozás (Pp. 170. § (3)).

Jó hír: ha jogi képviselő nélkül jársz el, a jogalapot és a jogi érvelést nem kell leírnod, elég a tényeket előadni (Pp. 247. § (1)–(2)). Ha a válást közös megegyezéssel kéritek, a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti valamennyi kérdésről szóló megállapodást csatolni kell, vagy – ha még nincs kész – mindegyik kérdésben nyilatkoznod kell (Pp. 455. § (5)). Ehhez segítséget nyújt a válási megállapodás mintánk, a részletekről pedig a közös megegyezéses válásról szóló cikkünk szól.

Milyen mellékleteket kell csatolni?

• házassági anyakönyvi kivonat (a házasságkötés adatainak igazolására, Pp. 455. § (3));
• a gyermekek születési anyakönyvi kivonata;
• a járulékos kérdésekben kötött megállapodás, ha van (Pp. 455. § (5));
• a hivatkozott bizonyítékok: jövedelemigazolás a tartáshoz, bérleti szerződés vagy tulajdoni lap a lakáshasználathoz, üzenetek, iratok (Pp. 171. § (1) b));
• ügyvédi meghatalmazás, ha ügyvéddel jársz el (Pp. 171. § (1) a));
• költségkedvezmény iránti kérelem és az azt alátámasztó jövedelmi-vagyoni nyilatkozat, ha kéred (Pp. 171. § (1) c)).

Nyomtatvány, benyújtás: papíron vagy elektronikusan?

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet az erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti (Pp. 246. § (1)). A keresetlevél-nyomtatványt és kitöltési útmutatóját a bíróságok központi honlapján (birosag.hu) találod; használata nem kötelező, szabad szöveggel is beadhatod a keresetet. A keresetet szóban is előadhatod a lakóhelyed, munkahelyed vagy a perre illetékes bíróság ügyfélfogadásán, ahol jegyzőkönyvbe vagy nyomtatványba foglalják, és rögtön felhívnak az esetleges hiányok pótlására (Pp. 246. § (2) és (4)).

Vagyis ügyvéd nélkül nem kötelező az elektronikus út, de választható (Pp. 605. § (1)).

Kell-e ügyvéd?

Nem. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben – így a bontóperben is, a fellebbezési eljárást is beleértve – nem kötelező a jogi képviselet (Pp. 72. § (2)). Vitás gyermekelhelyezésnél vagy bonyolult lakáshasználati kérdésnél azonban az ügyvéd sokat hozzátehet; rászorultság esetén pártfogó ügyvédet is kérhetsz a jogi segítségnyújtó szolgálattól.

Mennyibe kerül a válás 2026-ban?

Az illetéket a keresetlevél benyújtásakor kell leróni. Ha a jövedelmi és vagyoni helyzeted indokolja, kérelemre költségmentességet vagy költségfeljegyzési jogot kaphatsz (Pp. 94–95. §): az előbbi az illeték és a költségek megfizetése alól is mentesít, az utóbbi csak az előzetes lerovás alól – a per végén a bíróság dönt, ki fizeti. Bontóperben a perköltség viseléséről a bíróság nem a pernyertesség, hanem az összes körülmény alapján határoz (Pp. 459. § (4)); ha a felek kibékülnek, senki nem fizet perköltséget (Pp. 456. § (2)).

Mi történik, ha hiányos a keresetlevél?

Hiányos keresetlevél miatt a bíróság nem utasít el azonnal: rövid határidővel hiánypótlásra hív fel, és tételesen megjelöli, mit kell pótolni – jogi képviselő nélkül eljáró félnél a jogban járatlansághoz igazodó teljes tájékoztatással (Pp. 115. § (1), 248. § (1)). Ha az illetéket nem vagy hiányosan róttad le, arra is felhívnak (Pp. 115. § (2)). Ha a határidőn belül pótolsz, a keresetlevelet úgy tekintik, mintha eredetileg is jó lett volna (Pp. 115. § (4)). Ha viszont nem pótolsz, vagy újra hiányosan adod be, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja (Pp. 115. § (6), 248. § (1)) – ilyenkor újra beadhatod. Hiánypótlás nélkül, azonnal visszautasítja a bíróság a keresetet többek között akkor, ha nem jogosult személy indítja, vagy ugyanabban az ügyben már folyik per (Pp. 176. § (1)).

Tipp: mielőtt beadod, ellenőrizd három dolgot: az életközösség kezdő és befejező dátumát (ezt a bíróság az ítéletben megállapítja, és a vagyonmegosztásnál is számít), a gyermekek pontos adatait, és hogy az illeték lerovását igazoltad. Ezek a leggyakoribb hiánypótlási okok.