Házastársi tartás válás után: kinek jár, mennyi és meddig?

Kinek jár házastársi tartás?

A Ptk. 4:29. § (1) bekezdése szerint a házassági életközösség megszűnése esetén a házastársától, a házasság felbontása után a volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A tartás nem a válás "ára", hanem a rászorultságot enyhítő kötelezettség, amely a volt férjet is megilletheti. Két feltétel kell hozzá:

• rászorultság: a jogosult a saját jövedelméből és vagyonából nem tudja fedezni indokolt szükségleteit, például betegség, idős kor vagy a hosszú otthoni munkavégzés miatt hiányzó munkaerőpiaci esély miatt;
• önhiba hiánya: aki tudna dolgozni, de nem akar, vagy alapos ok nélkül mondott fel, nem hivatkozhat rászorultságra.

Az idő is számít. A 4:29. § (2) bekezdése szerint ha a rászorultság az életközösség megszűnését követő öt év eltelte után következik be, tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet követelni. Rövid házasságnál pedig: ha az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és gyermek nem született, a tartás főszabály szerint csak az életközösség időtartamával egyező időre jár (4:29. § (3)).

Az érdemtelenség: mikor nem jár a tartás rászorultság ellenére sem?

A Ptk. 4:30. § (1) bekezdése szerint érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs,

• akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához (például tartós bántalmazás, a családi vagyon eljátszása); vagy
• aki az életközösség megszűnése után a házastársának, volt házastársának vagy a vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó fél magatartását is figyelembe kell venni (4:30. § (2)). Az, hogy valaki kezdeményezte a válást, önmagában nem érdemtelenség.

Mennyi a házastársi tartás?

A Ptk. nem ad százalékot vagy táblázatot. A 4:33. § szerint a tartás mértékére, módjára és időtartamára a rokontartás közös szabályait kell alkalmazni, vagyis a bíróság a tartást a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg (4:205. § (1)). A bíróság a jogosult indokolt megélhetési költségeit (lakhatás, élelmezés, gyógyszer) veti össze a saját jövedelmével, és a különbözetet vagy annak egy részét ítéli meg. Ha van valamennyi jövedelmed, csak tartáskiegészítés jár (4:205. § (5)).

A legfontosabb korlát: a kötelezett saját és gyermekei tartása elsőbbséget élvez. A Ptk. 4:31. §-a szerint nem köteles a házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy a gyermekének tartását veszélyeztetné. A gyerektartás tehát mindig megelőzi a házastársi tartást (becsléséhez használd a gyerektartás kalkulátorunkat). Fordítva is igaz a sorrend: rokontartásra (például szülőtől) csak az jogosult, akinek nincs tartásra kötelezhető házastársa vagy volt házastársa (4:194. § (1)). A tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani, és a bíróság rendelkezhet évenkénti, a KSH fogyasztói árindexéhez kötött automatikus emelésről (4:207. §).

Hogyan kell fizetni: havonta vagy egy összegben?

A tartást főszabály szerint pénzben, havonta előre kell teljesíteni (4:206. §). A Ptk. 4:32. §-a szerint a felek közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban is, hogy a kötelezett egyszeri juttatással, vagyis egy vagyontárgy vagy pénzösszeg átadásával tesz eleget a kötelezettségének. Ennek ára, hogy a juttatásban részesített fél a jövőben tartást akkor sem követelhet, ha egyébként jogosulttá válna. Ez gyakran a vagyonmegosztással együtt, a bontóperi egyezség részeként születik meg.

Meddig jár, és mikor szűnik meg?

A bíróság a tartást főszabály szerint határozatlan időre rendeli el, de határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig is megállapíthatja, ha várható, hogy a rászorultság megszűnik, például amíg a jogosult átképzése tart (4:209. §). A házastársi tartáshoz való jog megszűnik:

• ha a jogosult újabb házasságot köt vagy élettársi kapcsolatot létesít (4:33. §), ez a legfontosabb speciális megszűnési ok;
• ha a rászorultság megszűnik, mert a jogosult munkát talál, örököl vagy másból eltartja magát; ilyenkor a kötelezett kérheti a tartás megszüntetését, a jogosultnak pedig be kell jelentenie a bíróságnak a rászorultság megszűnését (4:211. §);
• ha a jogosult utóbb érdemtelenné válik, mert a volt házastársa érdekeit durván sértő magatartást tanúsít (4:30. § (1) b));
• a jogosult halálával, a határozott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkeztével (4:212. §).

Ha a körülmények lényegesen megváltoznak (a kötelezett jövedelme csökken, a jogosult szükségletei nőnek), bármelyik fél kérheti a tartás összegének módosítását (4:210. §).

Hogyan érvényesítsd az igényedet?

1. Megállapodás a bontóperi egyezségben. Közös megegyezéses válásnál a házastársi tartás a járulékos kérdések egyike (Ptk. 4:21. § (3)), amelyről a felek a bíróság által jóváhagyott egyezségben rendelkezhetnek: kiköthető az összeg, az időtartam, az indexálás vagy a 4:32. § szerinti egyösszegű kiegyenlítés is. Segít a válási megállapodás mintánk.
2. Kereset a bontóperben vagy külön perben. A tartást a bontóperrel együtt vagy attól függetlenül, később is lehet kérni a járásbíróságon. Visszamenőleg hat hónapnál régebbi időre csak akkor követelhető, ha alapos okból késlekedtél az igény érvényesítésével (4:208. § (3)).
3. Ideiglenes intézkedés. Ha a per idejére is szükséged van a tartásra, kérheted, hogy a bíróság már a jogerős döntés előtt kötelezze a másik felet fizetésre; ehhez a rászorultságot valószínűsíteni kell.
4. Végrehajtás. A jóváhagyott egyezség és az ítélet végrehajtható, nemfizetés esetén a tartásdíj a munkabérből letiltható.

Tipp: ha te vagy a kötelezett, kérd, hogy a tartást határozott időre vagy feltételhez kötve (például a jogosult átképzésének befejezéséig) állapítsák meg, és a megállapodásba írjátok bele az új kapcsolat bejelentési kötelezettségét. Ha te vagy a jogosult, már a válás előtt gyűjtsd össze a rászorultságot igazoló iratokat (orvosi leletek, álláskeresési igazolások, havi költségvetés), mert a bíróság bizonyítékok alapján dönt.