Válás vagyonmegosztás: mi a közös és mi a különvagyon?

A házastársi vagyonközösség

Ha a házastársak nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, a házasság megkötésével közöttük házastársi vagyonközösség jön létre (Ptk. 4:34. §). Ez azt jelenti, hogy amit a házassági életközösség alatt bármelyikük szerez, az a közös vagyonukba tartozik – akkor is, ha csak az egyikük nevén van (Ptk. 4:37. §). A közös vagyonban a házastársak osztatlan, egyenlő arányban részesülnek.

Mi tartozik a közös vagyonba?

• a házasság alatt kapott munkabér és minden más jövedelem,
• a jövedelemből vásárolt vagyontárgyak: lakás, autó, bútor, megtakarítás,
• a házasság alatt alapított vállalkozásból származó haszon,
• a különvagyon haszna, amely az életközösség alatt keletkezett (például a különvagyonként örökölt lakás bérleti díja), a költségek levonása után (Ptk. 4:38. § (2) bekezdés),
• az a különvagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési tárgy lett – 5 év együttélés után (Ptk. 4:38. § (3) bekezdés).

Mi a különvagyon?

A Ptk. 4:38. § (1) bekezdése szerint különvagyon:

• a házasság előtt megszerzett vagyontárgy,
• a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyon,
• a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy (ruha, személyes eszközök),
• a személyt ért sérelemért kapott juttatás (például sérelemdíj),
• a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy (ha a házasság előtt vett lakást eladod, és az árából újat veszel, az is különvagyon marad – ez az úgynevezett "helyettesítés"),
• szellemi alkotás díja, kivéve a házasság alatt esedékessé váló díjat.

A különvagyon nem kerül megosztásra: aki bizonyítja, hogy egy vagyontárgy az övé, az meg is tartja. A bizonyítás azonban gyakran nehéz – a törvény a közös vagyon mellett vélelmet állít fel, tehát kétség esetén a vagyontárgy közös.

Tartozások: a közös adósság is közös

A vagyonközösség nemcsak a vagyontárgyakat, hanem a tartozásokat is közössé teszi. A közös vagyont terhelik például a házasság alatt felvett lakáshitel, az áruhitel vagy a közös vállalkozás tartozásai (Ptk. 4:39. §). A különvagyont terhelő tartozás – például a házasság előtt felvett hitel – különadósság marad.

Hogyan történik a vagyonmegosztás?

A vagyonmegosztást a házastársak megállapodással vagy bíróság útján rendezhetik (Ptk. 4:57–4:58. §):

1. Megállapodással: ha egyetértetek, a vagyonmegosztási megállapodást írásba foglaljátok. Ingatlan esetén ügyvédi ellenjegyzés vagy közokirat szükséges a földhivatali bejegyzéshez.
2. Bíróság előtt: a bíróság a közös vagyont természetben osztja meg, ahol ez lehetséges; ahol nem, ott megváltást állapít meg (az egyik fél megtartja az ingatlant, és kifizeti a másik fél részét).

A bíróság a megosztásnál figyelembe veszi a különvagyonból a közös vagyonra, illetve a közösből a különre fordított ráfordításokat (megtérítési igény), valamint a közös lakás használatának kérdését is. A vagyonmegosztási igény a vagyonközösség megszűnésétől – vagyis az életközösség végétől – számított 5 év alatt évül el.

Mi történik a közös lakással?

A közös lakás használatáról a bíróság külön dönt (Ptk. 4:76–4:84. §). Ha a lakás közös tulajdon, a bíróság elrendelheti a megosztott használatot, vagy az egyik fél kizárólagos használatát a másik megfelelő kompenzálásával. A kiskorú gyermek érdeke elsőbbséget élvez: főszabály szerint a gyermeket nevelő szülő lakhatását kell biztosítani.

Tipp: már a házasság alatt érdemes megőrizni azokat az iratokat, amelyek a különvagyont bizonyítják: adásvételi szerződést, hagyatékátadó végzést, ajándékozási szerződést, bankszámlakivonatot a különvagyon átutalásáról. Vita esetén ezek nélkül a különvagyon "beolvad" a közösbe.