Válás menete: a keresetlevéltől a jogerős ítéletig

Mikor bontja fel a bíróság a házasságot?

Magyarországon a házasságot csak bíróság bonthatja fel (Ptk. 4:20. §). A Ptk. 4:21. § (1) bekezdése szerint a bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ezt különösen akkor lehet megállapítani, ha az életközösség megszűnt, és – az odáig vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás a helyreállítására. Nem kell tehát „vétkest” találni: elég, ha bizonyítod, hogy a kapcsolat végleg megszakadt.

A pert a Ptk. 4:23. § (1) bekezdése szerint a házastársnak személyesen, a másik házastárs ellen kell megindítania. Ha a felek mindenben megegyeztek, a bíróság az okokat nem vizsgálja (Ptk. 4:21. § (2)–(3)); erről külön cikkben írunk: válás közös megegyezéssel.

1. lépés: a keresetlevél és a bíróság

A bontóper a járásbíróság hatáskörébe tartozik, mert a személyi állapotot érintő perek közé sorolja a Pp. 20. § (3) bekezdés b) pontja. Illetékes az a járásbíróság, amelynek területén az alperes lakik (Pp. 25. § (1)), de a Pp. 454. § (1) bekezdése alapján az a bíróság is, ahol a házastársak utolsó közös lakóhelye volt – ez sokszor kényelmesebb a felperesnek. A keresetlevél kötelező tartalmát a Pp. 170. §-a és a házassági perekre vonatkozó 455. § írja elő; részletesen a válási keresetlevélről szóló cikkünkben mutatjuk be, mit és hova kell beadni.

Ha a keresetlevél alkalmas a perfelvételre, a bíróság kézbesíti az alperesnek, aki 30 napon belül írásbeli ellenkérelmet terjeszthet elő, egyidejűleg a bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást (Pp. 432. § (2)).

2. lépés: a perfelvételi tárgyalás – békítés és mediáció

A per két szakaszból áll: a perfelvételi szakban tisztázódik, miben vitatkoztok, az érdemi szakban folyik a bizonyítás. Házassági perben a perfelvételi tárgyaláson a személyes megjelenés kötelező (Pp. 432. § (6)). Ha a felperes nem jelenik meg, a bíróság az eljárást megszünteti; ha az alperes marad távol, a tárgyalást a felperes kérelmére akkor is megtartják (Pp. 432. § (7)).

A bíróság a per bármely szakaszában – különösen a perfelvételi tárgyaláson – megkísérli a felek békítését (Pp. 456. § (2)). Ha a békítés sikerül, az eljárást megszünteti, és a feleknek perköltséget sem kell fizetniük. A bíró köteles felhívni a figyelmet a közvetítői (mediációs) eljárás lehetőségére is (Pp. 456. § (3)). A Ptk. 4:22. §-a szerint a per előtt vagy alatt, saját elhatározásból vagy bírói kezdeményezésre mediátorhoz fordulhattok, és a megállapodást perbeli egyezségbe foglalhatjátok. A bíróságokon úgynevezett bírósági közvetítők is működnek; szülői felügyeleti vitában a bíróság kötelezheti is a feleket a közvetítés igénybevételére (Ptk. 4:172. §).

Ha nincs kibékülés, a felek megtették perfelvételi nyilatkozataikat, és halasztásra nincs ok, a bíróság lezárja a perfelvételt és kitűzi az érdemi tárgyalást – vagy ha az ügy engedi, azonnal áttér rá (Pp. 456. § (4)).

3. lépés: érdemi tárgyalás és bizonyítás

Az érdemi szakban a bíróság bizonyítást vesz fel arról, hogy a házasság valóban megromlott-e, és a járulékos kérdésekben mi szolgálja a gyermek érdekét (Ptk. 4:21. § (5)–(6)). Tipikus bizonyítékok:

• a felek személyes meghallgatása – a bíróság erre köteles (Pp. 432. § (6));
• tanúk: rokonok, barátok, szomszédok, pedagógusok; házassági perben a tanú a hozzátartozói viszonyra hivatkozva nem tagadhatja meg a vallomást (Pp. 434. § (4));
• iratok: jövedelemigazolások, bérleti szerződés, üzenetek, gyámhivatali vagy iskolai iratok;
• szakértő: gyermekelhelyezési vitában gyakran igazságügyi pszichológus; magánszakértői vélemény ebben a pertípusban nem használható (Pp. 434. § (5)).

A bíróság a szükséges bizonyítást hivatalból is elrendelheti (Pp. 434. § (3)). Ha kiskorú gyermeket érintő kérdésről is dönt, a tárgyalásokat legfeljebb két hónapos időközökkel kell kitűznie (Pp. 434. § (8)).

Ideiglenes intézkedés: mi lesz a per alatt?

A gyermek elhelyezése, a tartás és a lakáshasználat nem várhat hónapokig. A Pp. 457. §-a alapján a bíróság – akár kérelem nélkül is – ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet a kiskorú gyermek tartásáról és tartózkodási helyéről, a szülői felügyelet gyakorlásáról, a kapcsolattartásról és a házastársak lakáshasználatáról. A kérelemről a bíróságnak a beérkezéstől számított 30 napon belül kell döntenie (Pp. 435. § (4)).

Az ítélet, a jogerő és a fellebbezés

A bontóítéletben a bíróság a házasság felbontása mellett – ha közös kiskorú gyermek van – kereseti kérelem nélkül is dönt a szülői felügyeletről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról (Pp. 459. § (1)), valamint megállapítja az életközösség időtartamát (Pp. 459. § (2)). A perköltséget nem a pervesztesség, hanem az összes körülmény mérlegelése alapján osztja el (Pp. 459. § (4)).

Az ítélet ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni (Pp. 365. § (6)); a bontóítélet elleni fellebbezés illetéke 15 000 Ft (Itv. 46. § (2)). Bontóperben a meg nem támadott elsőfokú ítélet csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított 15. nap elteltével emelkedik jogerőre (Pp. 459. § (5)) – tehát a kihirdetés után nagyjából egy hónappal. A házasság a jogerő napján szűnik meg (Ptk. 4:20. § (3)); a bíróság ezután hivatalból küldi meg az adatokat az anyakönyvvezetőnek (Pp. 460. § (3)). A felbontás kérdésében perújításnak és felülvizsgálatnak nincs helye (Pp. 461. §).

Mennyi ideig tart, és mit érdemes leválasztani?

*Tájékoztató becslés, a bíróság leterheltségétől és a felek együttműködésétől függ.

A bontókeresettel összekapcsolható a gyermektartás, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, a házastársi tartás, a lakáshasználat és a névviseléstől eltiltás iránti kereset (Pp. 455. § (1)). A vagyonmegosztás viszont nem: a Pp. 462. §-a kizárja a házassági vagyonjogi per összekapcsolását a bontóperrel, azt külön perben vagy szerződéssel kell rendezni – erről a vagyonmegosztásról szóló cikkünkben olvashatsz. A per akkor a leggyorsabb, ha legalább a bontásban egyetértetek, és a vitás pontokat mediációval leszűkítitek.

Tipp: ne halaszd a perfelvételi tárgyalást, és sose maradj távol tőle: felperesként a távolmaradásod az eljárás megszüntetését jelenti, alperesként pedig nélküled folyik tovább a per. Ha akadályoztatva vagy, kérj előre halasztást, igazolással.