Válás utáni névviselés és névváltoztatás: hogyan és meddig?

Mi történik a neveddel a válás után?

A Ptk. 4:28. § (1) bekezdése egyszerű főszabályt ad: a házasság megszűnése után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. A bontóítélet tehát nem "veszi el" a házassági nevet, és nem is kell automatikusan visszaváltanod. Ha el akarsz térni ettől, a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheted, hogy más névformát kívánsz viselni. Ez a te döntésed: a volt házastársad beleegyezése nem kell hozzá, és ő sem kényszeríthet a névváltásra.

Egyetlen kivétel van. A Ptk. 4:28. § (2) bekezdése szerint a bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó név (Kovács Péterné, Kovácsné Szabó Anna) viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Ez nem automatikus, külön bírósági döntés kell hozzá, és csak a toldásos formára vonatkozik: a "Kovács Anna" típusú nevet ilyenkor is viselheti. Az eltiltásról a bíróság értesíti az anyakönyvvezetőt (At. 48. § (5)).

Milyen névformák közül választhatsz?

A választható formákat a Ptk. 4:27. §-a sorolja fel. Ugyanezek jönnek szóba a válás után is, egy megkötéssel: a volt feleség a válás után nem veheti fel újonnan a "-né" toldásos formát, ha azt a házasság alatt nem viselte (4:28. § (1) utolsó mondat).

Újabb házasságkötésnél a Ptk. 4:28. § (3) bekezdése szerint a korábbi házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheted (Kovács Anna maradhatsz az új házasságban is), de a volt férj nevét "-né" toldással az új házasságban nem viselheted, és ez a jog akkor sem éled fel, ha az újabb házasságod is megszűnik. Az új házasságkötéskor természetesen bármelyik 4:27. § szerinti új formát választhatod.

Visszatérés a születési névre: hol, hogyan, mennyiért?

A válás utáni névváltás jogilag a házassági névviselési forma módosítása (az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, az At. 48. § (1)). A menete:

1. Hol? A kérelmet bármelyik települési anyakönyvvezetőnél előterjesztheted, nem kell a házasságkötés helyére utaznod (At. 15. § (1)). Külföldön a konzulnál is intézhető, és elektronikus úton is benyújtható (At. 63. § (11)).
2. Milyen iratokkal? Vidd magaddal a személyazonosító okmányodat, a lakcímkártyádat és a jogerős bontóítéletet. Az anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvből ellenőrzi az adatokat; ha a házasságot külföldön kötötted, előbb a hazai anyakönyvezést kell kérned (At. 48. § (3)).
3. Mennyiért? Az Itv. 2. melléklete (I. cím 3. és 4. pont) szerint a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás és a családi állapot változásából eredő névváltozás miatt indult eljárás közteherfizetési kötelezettség alá nem esik, vagyis illetéket nem kell fizetned.
4. Meddig? A Ptk. és az At. nem ír elő határidőt: a válás után évekkel később is kérheted a módosítást. Az ügyintézési határidő 15 nap (At. 63. § (9)).

Ha a válás után egy ideig még a volt házastársad nevét használtad, majd újra a sajátodat, az At. 48/A. §-a alapján az anyakönyvvezető kérelemre bejegyzi a házassági neved megváltozását, ha igazolható, hogy a nevet a kért formában használtad.

Névmódosítás vagy hatósági névváltoztatás?

Gyakran összekeverik a két eljárást, pedig lényegesen eltérnek:

• Házassági névviselési forma módosítása (At. 48. §): csak a Ptk. 4:27. §-ában felsorolt formák között "mozogsz", az anyakönyvvezető intézi, gyors és ingyenes. A válás utáni visszatérés a saját névre ide tartozik.
• Névváltoztatás (At. 49–50. §): ilyenkor a születési családi vagy utónevedet változtatod meg egy más névre. Az anyakönyvi szerv (a névváltoztatási ügyekben kijelölt kormányhivatal) engedélyezi, indokolást kell írni, és díja van: a születési utónév megváltoztatása 13 000 Ft, a családi név (vagy családi és utónév) megváltoztatása 18 000 Ft (At. 50. § (4)–(5)). Az ügyintézési határidő 45 nap (At. 63. § (10) a)), és öt éven belül főszabály szerint nem kérhető újabb névváltoztatás (At. 49. § (4) d)).

A gyerek neve nem változik a válással

A gyermek családi neve a szülők válásától független: a bontóítélet nem érinti, és a szülő névmódosítása sem "húzza magával" a gyereket. Ha a gyerek nevét meg akarod változtatni (például a te születési nevedre), az külön névváltoztatási eljárás az At. 49. §-a alapján. Kiskorú nevében a szülő nyújthat be kérelmet; ha nem a kérelmező szülő a gyermek törvényes képviselője, a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges (At. 49. § (2a)–(2b)). Közös szülői felügyeletnél tehát a másik szülő egyetértése kell, vita esetén a gyámhatóság dönthet a szülők közötti nézeteltérésről. A 14. évét betöltött gyermeknek magának is hozzá kell járulnia a névváltoztatáshoz.

Iratcsere-checklist a névváltás után

A bejegyzés után a régi nevedre szóló okmányok cseréje következik, érdemes sorban haladni:

• személyazonosító igazolvány és lakcímkártya – kormányablakban, ezekkel kezdd, mert a többihez ezek kellenek;
• útlevél és vezetői engedély – szintén kormányablak;
• TAJ-kártya, adókártya – a NEAK, illetve a NAV felé;
• bankszámla, bankkártya, biztosítások, közműszerződések;
• munkáltató (bérszámfejtés, TB-bejelentés), iskola, óvoda;
• ingatlan-nyilvántartás, cégjegyzék, ha tulajdonosként vagy vezetőként szerepelsz.

Tipp: ha a vagyonmegosztás vagy a lakáshasználat még nincs lezárva, gondold végig a névváltás időzítését: a folyamatban lévő ügyekben (bank, földhivatal, bíróság) a névváltozást külön igazolnod kell. Sokan ezért a bontóítélet jogerőre emelkedése után egy körben intézik el az összes okmányt. A válás menetéről a közös megegyezéses válásról szóló cikkünkben olvashatsz.