Behajtó cég és fizetési meghagyás: mit tehetnek, és hogyan mondj ellent?

Honnan kerül a tartozásod egy behajtó céghez?

Ha a behajtó cég a saját nevében, új jogosultként követel, az azt jelenti, hogy az eredeti hitelező – például egy bank, telefontársaság vagy közműszolgáltató – átruházta rá a követelést. Ennek jogi neve engedményezés: a Ptk. 6:193. § (1)–(2) bekezdése szerint a jogosult a követelését másra ruházhatja át, az engedményezés az engedményező (az eredeti hitelező) és az engedményes (az új jogosult) szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. A követeléssel együtt átszállnak a biztosítékok (például egy jelzálogjog) és a kamatkövetelés is (6:193. § (3)). Mivel az engedményezés a két cég szerződése, ahhoz nem kell a te hozzájárulásod; ha pedig a szerződésedben az szerepelt, hogy a követelést nem lehet engedményezni, ez a kikötés harmadik személlyel szemben hatálytalan (Ptk. 6:195. § (1)).

A követelésvásárlás üzletszerűen végezve pénzügyi szolgáltatás (Hpt. 3. § (1) l) pont és 6. § (1) 60. pont), amelyet – ha törvény másként nem rendelkezik – csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével lehet végezni (Hpt. 3. § (3)). Ha a behajtó csak megbízásból kezeli a követelést, és engedményezés nem történt, a követelés jogosultja továbbra is az eredeti hitelező.

Kinek kell fizetned?

A Ptk. 6:197–6:199. §-a pontosan rendezi, mikor „váltasz" új hitelezőre:

• Az eredeti hitelező az engedményes választása szerint vagy írásban értesít téged az engedményezésről, megjelölve az engedményezés tényét és a követelést, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot ad át az engedményesnek (6:197. § (1)). Ha az értesítést az engedményes küldi, az akkor hatásos, ha engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezést (6:197. § (3)).
• Mindaddig az eredeti hitelezőnek kell teljesítened, amíg nem kapsz olyan teljesítési utasítást, amely megnevezi az új jogosultat, valamint a telephelyét, székhelyét vagy számlaszámát (6:198. § (1)).
• Ha a behajtó küldi az utasítást, az akkor hatásos, ha engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték (6:198. § (2)).
• Ha a követelést továbbengedményezték, akkor szabadulsz, ha az utolsó teljesítési utasítás szerint fizetsz (6:199. § (2)).

Fontos: az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheted és azokat az ellenköveteléseket számíthatod be, amelyek az eredeti hitelezővel szemben az értesítésedkor már fennállt jogalapon keletkeztek (6:197. § (2)). Ha például a tartozást az értesítés előtt már kifizetted az eredeti hitelezőnek, erre a behajtóval szemben is hivatkozhatsz. Az engedményezéssel neked okozott költségek megtérítésére az eredeti hitelező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek (6:200. §).

Mit tehet a behajtó cég, és mit nem?

A behajtó cég magánszereplő. Annyit tehet, amennyit bármely hitelező: felszólíthat, egyezséget ajánlhat, és ha nem fizetsz, közjegyzőhöz vagy bírósághoz fordulhat. A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat (például végrehajtási lap) kiállításával kell elrendelni (Vht. 10. §), az elrendelést és a foganatosítást pedig a bíróság, a közjegyző és a törvényben meghatározott más szervek és személyek – így az önálló bírósági végrehajtó – végzik (Vht. 225. § (1)). A behajtó cég ezek egyike sem.

Ha a behajtóval gondod van, először írásban tegyél panaszt magánál a cégnél. A pénzügyi intézmények panaszkezelését a Hpt. 288. §-a szabályozza: a panasz szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (postán, e-mailben) is közölhető, kivizsgálásáért a fogyasztótól külön díj nem számítható fel, a panaszt és a választ öt évig meg kell őrizni (Hpt. 288. § (1), (3)–(4)). Ha a panaszodra nem kaptál választ, vagy a válasz szerinted fogyasztói jogot sért, kérheted a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárását: az MNB ellenőrzi többek között a Hpt. hatálya alá tartozó szervezetek fogyasztókkal szembeni magatartási kötelezettségeinek és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának betartását, a kérelemre induló eljárás feltétele pedig a cégnél előzetesen előterjesztett panasz (MNB tv. 39. § (1) c), 81. § (1), (3)). Az MNB ebben az eljárásban nem dönt a szerződés érvényességéről és a szerződésszegés joghatásairól (81. § (1)) – azt, hogy tartozol-e, végső soron a bíróság dönti el.

Mit kérj a behajtótól az első levél után?

1. Az engedményezés igazolását: ki volt az eredeti hitelező, mikor és kire engedményezték a követelést (Ptk. 6:197. § (3), 6:198. § (2)).
2. A tartozás bontását: tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költségek, és hogy ezekből mit fizettél már meg.
3. Az esedékesség dátumát – ebből tudod kiszámolni az elévülést.
4. Az alapszerződést vagy a számlák másolatát.

Amíg ezeket nem kaptad meg és nem ellenőrizted, ne írj alá semmit, és ne ismerd el a tartozást – a következő fejezetből kiderül, miért.

Elévült tartozás: a behajtó kérheti, de nem kényszerítheti ki

Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el, és az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik (Ptk. 6:22. § (1)–(2)). Az elévülés joghatásai a Ptk. 6:23. §-a szerint:

• Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (6:23. § (1)).
• A tartozás azonban nem szűnik meg: ha önként kifizeted, nem követelheted vissza arra hivatkozva, hogy elévült (6:23. § (2)).
• A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések, például a kamatok is elévülnek (6:23. § (3)).
• Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban hivatalból nem lehet figyelembe venni (6:23. § (4)) – neked kell rá hivatkoznod.

Az utolsó pont a kulcs. A közjegyző a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül bocsátja ki (Fmhtv. 26. § (1)), a követelés jogalapját érdemben nem vizsgálja (27. § (1) d)), az elévülést pedig hivatalból nem veheti figyelembe. Egy elévült követelésről is kibocsátható tehát a meghagyás, és ha nem mondasz ellent, az jogerős ítélet hatályával bír (Fmhtv. 36. § (1)), vagyis végrehajtható.

Mi szakítja meg az elévülést?

A Ptk. 6:25. § (1) szerint az elévülést megszakítja a tartozás kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság jogerős érdemi határozatot hozott, valamint a követelés csődeljárásban történő bejelentése. A megszakítás után az elévülés újból kezdődik (6:25. § (2)). Egy tartozáselismerő nyilatkozat vagy egy részletfizetési megállapodás (a kötelem megegyezéssel történő módosítása) tehát újraindíthatja az öt évet. A tartozáselismerés a bizonyítási terhet is megfordítja: utána neked kell bizonyítanod, hogy a tartozás az elismeréskor nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, vagy bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen alapult (Ptk. 6:26. §). Ha tehát az elévülésre akarsz hivatkozni, semmit ne ismerj el, és kérj jogi segítséget.

Ha a behajtó egy korábbi végrehajtás alapján lép fel, a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, de az elévülést bármely végrehajtási cselekmény megszakítja (Vht. 57. § (1), (4)). Erről a végrehajtás megszüntetéséről és elévüléséről szóló cikkünkben írunk részletesen.

A fizetési meghagyás: gyors eljárás, rövid határidővel

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás (Fmhtv. 1. § (1)), amelyben a közjegyző eljárása a bíróság eljárásával azonos hatályú (2. §). A közjegyző a kötelezett meghallgatása nélkül bocsátja ki a meghagyást (26. § (1)). Hárommillió forintig a kizárólag pénz fizetésére irányuló lejárt követelést – ha mindkét félnek van ismert belföldi kézbesítési címe, és a követelés nem munkaviszonyból vagy más, a törvényben felsorolt foglalkoztatási jogviszonyból ered – csak fizetési meghagyással vagy a Pp. 167–168. §-a szerinti módon lehet érvényesíteni (3. § (2)); harmincmillió forint felett viszont ez az út nem választható (3. § (3)).

A meghagyás felszólít, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül fizesd meg a követelést és az összegszerűen meghatározott eljárási költséget (27. § (1) c)), és tájékoztat arról, hogy a közjegyző a követelés jogalapját és az azt bizonyító tényeket érdemben nem vizsgálta, valamint hogy a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha határidőben nem mondasz ellent (27. § (1) d)).

Mennyibe kerül a hitelezőnek – és végül neked?

Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés járulékok (például a vele együtt érvényesített kamat) nélkül számított értéke (Fmhtv. 44. § (1)); mértéke az alapeljárásban 3%, de legalább 12 000 és legfeljebb 300 000 forint (45. § (1) a)). Az eljárási költséget a meghagyás a követelés mellett tőled követeli (27. § (1) c)). Ha a hitelező a jogerős meghagyás alapján végrehajtást kér, a végrehajtási díj a díjalap 1%-a, legalább 12 000, legfeljebb 150 000 forint; ezt a hitelező előlegezi, a végrehajtás elrendelése esetén pedig te viseled, és végrehajtási költségként hajtják be (55. § (1)).

Ehhez jöhet még a kamat és a végrehajtás további költségei: a végrehajtás során felmerülő költséget – ha törvény másképp nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli (Vht. 34. § (1)).

Hogyan mondj ellent a fizetési meghagyásnak?

A fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhetsz (Fmhtv. 28. § (1)). A meghagyás figyelmeztetése szerint akkor élhetsz vele, ha a követelést alaptalannak tartod (27. § (1) e)); a határidőben előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul (37. § (1)). Érdemes röviden leírni, mit vitatsz (például „a követelés elévült", „a tartozást kifizettem", „a követelés összegét vitatom").

1. Jegyezd fel a kézbesítés napját – ettől számít a 15 nap. Ha a hitelező végrehajtói kézbesítést kért, a határidő attól számít, amikor a végrehajtói kézbesítés eredményesen megtörtént (16. § (3)).
2. Nyújtsd be az ellentmondást a meghagyást kibocsátó közjegyzőnél. A beadványt űrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelős miniszter rendelete arra űrlapot rendszeresít (10. § (1)), és ahhoz – néhány kivételtől eltekintve – mellékletet csatolni nem lehet (10. § (3)). A közjegyző a MOKK interneten elérhető rendszerét használja, amely a felek rendelkezésére is áll (1. § (2)). Ha jogi személy vagy más, elektronikus ügyintézésre kötelezett fél vagy, csak elektronikusan terjesztheted elő, különben a közjegyző hiánypótlás nélkül visszautasítja (36. § (5) c), (6)).
3. Tüntesd fel az ügyszámot (10. § (2)) és azt, hogy a meghagyás egészét vagy csak egy részét támadod. Ha csak egy részét, a többi jogerőre emelkedik (28. § (2)).
4. Ha már a meghagyás kézbesítése előtt fizettél, az ellentmondásban meg kell jelölnöd a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját és időpontját; a közjegyző ilyenkor nyilatkozatra hívja a hitelezőt, és ha az elismeri a fizetést vagy nem nyilatkozik, megszünteti az eljárást (30. §).

Két csapdára figyelj. Ha csak részletfizetést vagy halasztást kérsz, az nem minősül a meghagyás megtámadásának (29. § (1)), így a meghagyás jogerőre emelkedik; ilyen kérelmet csak az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül terjeszthetsz elő, és a közjegyző csak kivételesen, indokolt kérelemre engedélyezheti (29. § (1)–(2)). Ha pedig a meghagyás kézhezvétele után kifizeted a követelést, az elismerésnek minősül, és a meghagyás az ellentmondási határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik (27. § (1) g), 31. § (1)).

Mi történik az ellentmondás után?

A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítéssel egyidejűleg felhívja a hitelezőt, hogy 15 napon belül nyújtson be keresetet tartalmazó iratot a bírósághoz és fizesse meg a kiegészítő eljárási illetéket (Fmhtv. 37. § (3)). Ha ezt elmulasztja, a bíróság az eljárást hiánypótlási felhívás mellőzésével megszünteti (37. § (6)). A törvény itt az eljárás megszüntetéséről rendelkezik: ebben az eljárásban nem születik végrehajtható határozat, de a követelésről ez önmagában nem dönt.

Ha a per megindul, abban kell az elévülésre vagy a többi kifogásodra hivatkoznod: a bíróság az elévülést most sem veheti figyelembe hivatalból (Ptk. 6:23. § (4)). Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg (Pp. 83. § (1)), ezért ha a követelés valóban fennáll és nem évült el, az ellentmondás növelheti a költségeidet – ilyenkor érdemes az egyezséget vagy a részletfizetést mérlegelni.

Ha nem mondasz ellent: jogerő, végrehajtási lap, végrehajtás

A határidőben ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek (Fmhtv. 36. § (1)). A közjegyző jogerősítési záradékkal látja el (36. § (2)), végrehajtás kérése esetén pedig a végrehajtási lap a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként készül, és elektronikus úton jut el a végrehajtóhoz (53. § (1)). Innentől jöhet a munkabér letiltása, a bankszámla inkasszója és más lefoglalható vagyontárgyak végrehajtása.

Mi van, ha nem vetted át a levelet?

A fizetési meghagyás a kötelezettnek hirdetmény útján nem kézbesíthető (Fmhtv. 16. § (1)), de postán igen: ha a küldemény „nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (Pp. 137. § (2)). Ilyenkor a törvény egy második esélyt ad: a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül még ellentmondhatsz (Fmhtv. 32. § (1)). Ennek ára van: az ellentmondással egyidejűleg meg kell fizetned a végrehajtónál a hitelező által addig előlegezett végrehajtási költségeket, és ezt okirattal igazolnod kell a közjegyzőnél, különben az ellentmondást visszautasítják; az ellentmondásig felmerült végrehajtási költségek téged terhelnek (32. § (2)). Ez a lehetőség nem áll fenn, ha a hitelező a meghagyás végrehajtói kézbesítését kérte (16. § (3)).

Ha az iratot önhibádon kívül nem volt módod átvenni, vagy a kézbesítés nem volt szabályszerű, természetes személyként kézbesítési kifogást is előterjeszthetsz (Pp. 138. § (4)–(5)). Ha a végrehajtás még nem indult meg, erre a Pp. 138. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott határidőn belül van lehetőség (Fmhtv. 16. § (1)): a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legkésőbb a fikció beálltától számított három hónapon belül.

Hogyan tudhatod meg az ügy állását?

A fizetési meghagyásos eljárás iratai a MOKK rendszerében vannak, és azokat az ismerheti meg, akinek az iratokba való betekintést törvény biztosítja. Az iratbetekintés iránti kérelmet szóban és elektronikus úton lehet előterjeszteni; a szóbeli kérelmet a közjegyző akkor is teljesítheti, ha nem ő jár el az ügyben (Fmhtv. 56. § (2)). Ha tehát a meghagyást nem kaptad meg, de hallasz róla, bármelyik közjegyzőnél érdeklődhetsz.

Kapcsolódó útmutatók

Ha a tartozás örökléssel szállt rád, olvasd el a hagyatéki tartozásokról szóló cikkünket; ha válás után a közös hitel miatt keres a bank vagy a behajtó, a közös hitelről válásnál írt útmutatónk segít. Ha pedig a tartozás miatt a lakásodat is fenyegeti a végrehajtás, nézd meg a kilakoltatásról és a moratóriumról szóló cikket.