Letiltás munkabérből 2026: mennyit vonhatnak le, és mi a mentes rész?

Mi a letiltás, és mikor jön?

A bírósági végrehajtás egyik első eszköze a munkabér letiltása. A törvény kifejezetten azt írja elő, hogy a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál (bankszámlán) kezelt összegből és az adós munkabéréből kell behajtani (Vht. 7. § (1)); az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya akkor vonható végrehajtás alá, ha előre látható, hogy a követelést így nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani (7. § (2)).

A Vht. „munkabér" fogalma tág: a munkabéren és az illetményen túl ide tartozik többek között a közszolgálati és más szolgálati jogviszonyon, a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás is (7. § (1)). A letiltás szabályai ezért nemcsak a fizetésre, hanem például a nyugellátásra is vonatkoznak – ott a százalékos plafont a 67. § adja.

A menete egyszerű: ha a végrehajtó helyszíni eljárásakor vagy a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizeted meg a tartozást, a végrehajtó letiltja a munkabéredet, és ezzel lefoglalja (Vht. 58. § (1)). A letiltást megküldi a munkáltatódnak és a feleknek (58. § (3)); a munkáltató köteles a letiltásban meghatározott összeget a béredből levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetve kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára (58. § (2), 75. §). Tartásdíj behajtásánál a végrehajtónak a határidő lejárta után 3 napon belül ki kell bocsátania a letiltást (58. § (4)).

Ha szerinted a tartozás már elévült, olvasd el a végrehajtás megszüntetéséről és elévüléséről szóló cikket; ha fizetési meghagyásból ered, a behajtó cégekről és az ellentmondásról szóló útmutatót.

Miből számolnak: a nettó bér és a három korlát

A levonás alapja nem a bruttó, hanem a nettó bér: az az összeg, ami a levonással teljesítendő adó (adóelőleg), társadalombiztosítási járulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj és egyéb járulék levonása után marad (Vht. 61. § (1)). Ebből a törvény részletes szabályai szerint általában legfeljebb 33%, kivételesen legfeljebb 50% vonható le (61. § (2)). A munkáltató három korláttal számol egyszerre:

1. A százalékos plafon. Munkaviszony alapján kapott bérből legfeljebb 33% vonható le (65. § (1)). Legfeljebb 50% vonható le, ha a letiltás tartásdíjra, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelésre vagy jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabérre, illetve társadalombiztosítási ellátásra szól (65. § (2)), illetve ha egyszerre több letiltás van érvényben – ilyenkor az összes levonás együtt sem haladhatja meg az 50%-ot (65. § (3)).
2. A mentes rész. A havonta kifizetett bérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át, mentes a végrehajtás alól (62. § (1)). A bekezdés jelenlegi szövegét a 2024. évi LXXIV. törvény állapította meg, 2025. július 1-jei hatállyal, és a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell (304/R. § (1)).
3. A 200 ezer forintos határ. A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből a havonta kifizetett munkabérnek a 200 ezer forintot meghaladó része korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható (63. §). Ebből következően egy letiltás mellett nálad legfeljebb 200 000 Ft marad.

A „minimálbér nettó összegét" a Vht. nem határozza meg forintban, ezért saját számítással mutatjuk be: a 2026-os, bruttó 322 800 Ft-os minimálbér nettója 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék levonásával (322 800 × 0,665) 214 662 Ft, ennek 60%-a 128 797 Ft. Ennyi tehát – egy kivétellel, lásd lent – mindenképpen megmarad a fizetésedből.

A 65. § alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül minden olyan pénzbeli juttatás, amelyet a munkáltató a munkaviszonyodra vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel fizet, és amelyet személyi jövedelemadó-előleg terhel – kivéve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokat (65. § (4)). A munkaviszony megszűnésekor kifizetett, adóelőleggel terhelt összeg tehát szintén letiltható. A 65. § szabályai irányadók a közszolgálati, kormányzati szolgálati, közalkalmazotti és más szolgálati jogviszonyon alapuló illetményre, a szövetkezeti tag munkadíjára és a munkából eredő más rendszeres díjazásra is (66. §).

Példaszámítás: mennyi marad a fizetésedből?

A három korlátból a számítás menete: először a százalékos levonás (33% vagy 50%, 61. § (2), 65. §), majd annak ellenőrzése, hogy utána megmarad-e a mentes rész (62. § (1)) – ha nem, a levonás annyival kisebb. Végül ha a levonás után még mindig több mint 200 000 Ft maradna, a 200 000 Ft feletti rész is levonható (63. §). Képletben: nálad marad a nettó 67%-a (50%-os plafonnál 50%-a), de legalább 128 797 Ft és legfeljebb 200 000 Ft; ha a nettó béred 128 797 Ft vagy kevesebb, nincs levonás. A lenti táblázat 2026-os összegekkel, kerekítve mutatja az eredményt.

150 000 Ft nettónál a 33% (49 500 Ft) után csak 100 500 Ft maradna, kevesebb a mentes résznél, ezért csak a különbözet, 21 203 Ft vonható le. 450 000 Ft nettónál a 33% (148 500 Ft) után 301 500 Ft maradna, ebből a 200 000 Ft feletti 101 500 Ft is levonható: összesen 250 000 Ft. Nagyjából 298 500 Ft nettó felett tehát egy letiltásnál is mindig pontosan 200 000 Ft-ot kapsz kézhez, bármennyit keresel.

A százalékos plafon csak a legnagyobb levonható összeg: a munkáltató a letiltásban meghatározott összeget vonja le (58. § (2), 75. §). Ha a rendszeresen levonandó részletet valamelyik hónapban részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részletet le kell vonni, mihelyt lehetséges – de ekkor is a levonást korlátozó szabályok szerint (77. § (1), (3)).

Tartásdíj: szigorúbb szabályok

Tartásdíj behajtásánál a levonás a munkavállalói munkabér 50%-áig terjedhet (65. § (2) a)); nyugellátásnál az 50% csak gyermektartásdíjra és jogalap nélkül felvett nyugellátásra vonatkozik (67. § (2)). A gyermektartásdíjnál és a szüléssel járó költségnél ráadásul a mentes rész sem illeti meg az adóst (62. § (1) második mondat): a 128 797 Ft-os védelem itt nem érvényesül, a nettó bér fele akkor is levonható, ha az adósnak így kevesebb marad. Más tartásdíjnál (például volt házastárs tartásánál) az 50% vonatkozik, de a mentes rész megmarad.

Ha te vagy a jogosult, a lépéseket a nem fizetett gyerektartásról szóló cikkünkben írtuk le.

Mi nem vonható le? A letiltás alól mentes juttatások

Bizonyos juttatásokat a törvény teljesen kivon a letiltás alól (Vht. 74. §). A legfontosabbak:

• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege (74. § l)) – ezt a pontot a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni (304/R. § (2));
• az anyasági támogatás, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás (74. § c), d), n));
• a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az ápolási díj, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a gyermekek otthongondozási díja (74. § b));
• a törvényen alapuló tartásdíj, amit te kapsz (ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat), és a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások;
• a nevelőszülőnek járó nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék;
• az ösztöndíj (a munkabér jellegű tudományos ösztöndíj kivételével);
• a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, valamint a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg.

A családi pótlékból, a gyermekgondozást segítő ellátásból és a gyermeknevelési támogatásból csak a jogalap nélkül felvett ilyen ellátás és anyasági támogatás fejében vonható le, legfeljebb 33% (69. §). A táppénzből, a baleseti táppénzből és járadékból, a csecsemőgondozási díjból, a gyermekgondozási díjból és az örökbefogadói díjból csak gyermektartásdíj és jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás fejében vonható le, legfeljebb 33% (68. §); az álláskeresési járadékból pedig tartásdíj és jogalap nélkül felvett álláskeresői ellátás, illetve aktív korúak ellátása fejében, szintén legfeljebb 33% (72. §). Banki tartozás miatt tehát az álláskeresési járadékot nem tiltják le. A nyugdíjból való levonást (67. §) külön útmutatóban foglaltuk össze.

Több letiltás: ki kap előbb?

Ha több hitelező is letiltotta a béredet, a levonás együtt sem haladhatja meg a nettó bér 50%-át (65. § (3)), és a munkáltatónak a törvényi sorrendet kell követnie (64. § (1)). A Vht. 165. §-a szerinti sorrend:

1. gyermektartásdíj,
2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
4. polgári perben vagy büntetőeljárásban a bűncselekmény miatt a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,
5. büntető-, büntetésvégrehajtási és szabálysértési eljárásban az állam javára megállapított összeg, vagyonelkobzásból eredő követelés,
6. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
7. egyéb követelés,
8. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A sorrendben előrébb álló követelést teljesen ki kell elégíteni, mielőtt a hátrébb álló pénzt kapna (167. §). Az azonos kategóriába tartozó követelések között az dönt, melyik letiltás érkezett előbb a munkáltatóhoz (64. § (2)); a 165. § a)–e) pontjai közül ugyanazon pont alá eső követeléseknél a bíróság ettől eltérően arányos kielégítést is elrendelhet (64. § (3)).

Példa: nettó 300 000 Ft-ot keresel, és két letiltásod van: havi 60 000 Ft gyermektartásdíj és egy banki hiteltartozás. Az összesített plafon 150 000 Ft (65. § (3)). Először a gyermektartásdíj megy le (60 000 Ft), a bank – amelynek követelése a 165. § g) pontja alá esik – a fennmaradó keretből legfeljebb 90 000 Ft-ot kaphat. Ha a bank letiltása ezt a keretet kitölti, neked 150 000 Ft marad. Ha a gyermektartás megszűnik, a bank letiltása visszaáll a 33%-os plafonra.

Ha több munkáltatótól kapsz bért, a mentes rész abból a bérből illet meg, amelyet elsőként tiltottak le (62. § (2)); ha ugyanattól a munkáltatótól több jogcímen kapsz pénzt, azokat a mentesség szempontjából össze kell adni (62. § (3)).

A munkáltató kötelességei és a munkahelyváltás

A munkáltatónak a letiltás átvételét követő munkanapon értesítenie kell téged, intézkednie kell, hogy a bérfizetés napján a letiltott összeget levonják és átutalják, és a letiltás foganatosításának akadályáról értesítenie kell a letiltást kibocsátó szervet (Vht. 76. § (1)). A levonás kötelező (75. §): ha a munkáltató a kötelességét megszegi, a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek (79. § (1)). A végrehajtó a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkáltató betartja-e a szabályokat (60. §).

A letiltás követ a munkahelyváltáskor is: a végrehajtás új letiltás nélkül kiterjed arra a bérre, amelyet az új munkáltatótól kapsz (59. §). Amikor a munkaviszonyod megszűnik, a munkáltató igazolást ad arról, milyen tartozásokat, milyen határozat alapján és kinek a javára kell levonni – vagy arról, hogy nincs ilyen (78. § (1)–(2)). Ezt a tartozásigazolást a munkába lépés előtt át kell adnod az új munkáltatónak, aki köteles bekérni és a levonást folytatni (78. § (3)–(4)); ha nincs tartozásigazolásod, erről a munkaviszony létesítése előtt nyilatkoznod kell (78. § (4)). Az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált, le nem vont részleteket is le kell vonni, mihelyt lehetséges, a korlátok betartásával (77. § (1)–(3)).

NAV-letiltás: miben más?

Ha adó- vagy köztartozás miatt a NAV tiltja le a béredet, a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóhatósági végrehajtásról szóló törvény (Avt.) szerint, de a munkabérre vezetett végrehajtásnál a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a követelést közigazgatási végrehajtás útján hajtják be (Vht. 2. §; az Avt. eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni, Avt. 3. §) – a 33%/50%-os plafon, a mentes rész és a 200 ezer forintos határ tehát itt is érvényes. A fő eltérések:

A NAV-nál érdemes minél hamarabb fizetési kedvezményt kérni: a tartozás esedékességét követő 8 napon belül beadott kérelemnél a végrehajtás a kérelmet elbíráló döntés véglegessé válásáig szünetel, engedélyezett részletfizetésnél pedig a teljesítésig (Avt. 16. § (1) a)–b)).

Mit tehetsz, ha letiltották a béredet?

1. Ellenőrizd a számítást. Nézd meg a bérjegyzékedet: a levonás a nettóból történt-e, megmaradt-e a 128 797 Ft (gyermektartásnál ez nem jár), és nem vontak-e le a családi kedvezményből vagy a költségtérítésből (74. § i), l)).
2. Kérj részletfizetést. A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a részletekben való teljesítés feltételeit, ha a vagyontárgyaid felkutatása és lefoglalása iránt már intézkedett, és a tartozás egy részét már megfizetted (Vht. 52/A. § (1)).
3. Figyeld a bankszámládat is. A bankszámlán kezelt pénzre külön szabályok vonatkoznak (Vht. 79/A. §): a 200 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, a minimálbér nettó összegének 60%-a (128 797 Ft) mentes, a 128 797 és 200 000 Ft közötti rész 50%-a pedig végrehajtható (79/A. § (2)–(3)) – így legfeljebb 164 399 Ft maradhat mentesen. Gyermektartásdíj behajtásánál a 128 797 Ft 50%-a is végrehajtható (79/A. § (3)), így legfeljebb kb. 100 000 Ft marad. Ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál a több szerződés alapján kezelt összegeket együtt kell figyelembe venni (79/A. § (4)). Részletek az inkasszóról szóló cikkben.
4. Ha jogalap nélkül vonnak le. Ha okirattal valószínűsíted, hogy a követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt, illetve ha elévülésre hivatkozol, a végrehajtó felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon (Vht. 41. § (1)). A végrehajtó szabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen végrehajtási kifogás terjeszthető elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz (217. § (1)).

Ha a tartozás válás utáni közös hitelből vagy örökölt adósságból ered, ezekről külön cikkünk szól.