Végrehajtás megszüntetése és elévülése: mikor szűnik meg a tartozás behajtása?

Megszüntetés, szünetelés, felfüggesztés: nem ugyanaz

A végrehajtási törvény (Vht.) háromféle „leállást" ismer, de csak az egyik jelenti azt, hogy a behajtásnak vége.

A szünetelés nem ok a megnyugvásra: ha az ok az volt, hogy nincs lefoglalható vagyonod, a végrehajtás folytatható, amint valószínűsítik, hogy van olyan vagyontárgyad, amely lefoglalható, illetve értékesíthető (Vht. 54. § (1) d)). Ha viszont a végrehajtást kérő nem előlegezte a költséget, és a szünetelés megállapításától számított egy éven belül sem pótolja, a végrehajtás megszűnik – kivéve, ha költségmentesség miatt az állam köteles előlegezni (Vht. 54. § (3)).

Hogyan évül el a végrehajtás?

A Vht. 57. § (1) bekezdése szerint a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Az elévülési időt ezért a Polgári Törvénykönyv szabja meg: ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el, és az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik (Ptk. 6:22. § (1)–(2)).

Az elévülést bizonyos események megszakítják, és a megszakítástól – illetve a megszakító eljárás jogerős befejezésétől – az elévülés újból kezdődik (Ptk. 6:25. § (2)). A Ptk. 6:25. § (1) bekezdése szerint megszakítja:

• ha elismered a tartozást;
• a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
• ha a hitelező a követelést bírósági eljárásban érvényesíti, és a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hoz;
• ha a követelést végrehajtási úton érvényesítik, és ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie – ilyen a közjegyző által végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat (Vht. 23/C. §) –, és a végrehajtást elrendelik;
• a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A fizetési meghagyásról a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény (Fmhtv.) 36. § (1) bekezdése kimondja: ha határidőben nem mondtak neki ellent, ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

Miután végrehajtható határozatot hoztak, vagy ilyen nélkül is elrendelték a végrehajtást, a Ptk. 6:25. § (3) bekezdése szerint az elévülést már csak a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Ugyanezt mondja a Vht. 57. § (4) bekezdése: a végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. A törvény nem ad tételes listát arról, mi számít végrehajtási cselekménynek; a Vht. 50. § (5) bekezdése végrehajtási cselekményként említi az adós munkabérének letiltását, az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítését, a vagyontárgyak értékesítését és a végrehajtás során befolyt összegek kifizetését.

Két fontos szabály, amelyen a legtöbb ügy eldől:

• Az elévülésre főszabály szerint neked kell hivatkoznod. A bírósági vagy hatósági eljárásban az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni (Ptk. 6:23. § (4)). A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból csak akkor, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni (Vht. 57. § (2)).
• Az elévült tartozás nem tűnik el. Bírósági eljárásban nem érvényesíthető, de a teljesítési kötelezettséget nem érinti, és ha kifizeted, nem kérheted vissza arra hivatkozva, hogy elévült (Ptk. 6:23. § (1)–(2)). Ha viszont az elévülést figyelembe kell venni, az elévülési határidő letelte után előterjesztett kérelemre végrehajtást nem lehet elrendelni, a már elrendeltet pedig nem lehet folytatni (Vht. 57. § (3)).

Van egy külön határidő is: jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási kérelem a jogerőre emelkedést követő tíz év után már nem terjeszthető elő; ez jogvesztő határidő, és nem érinti a végrehajtási jog elévülését (Fmhtv. 52. § (5)).

Példaszámítás: elévült-e a tartozásod?

Nézzünk egy kitalált esetet. Egy hitelkártya-tartozásod 2016 márciusában vált esedékessé. A követelést megvásárló cég fizetési meghagyást kért ellened, aminek nem mondtál ellent, így 2017 júniusában jogerőre emelkedett. Ezután a közjegyző végrehajtási lappal elrendelte a végrehajtást (Fmhtv. 52. § (4)), és a végrehajtó letiltotta a munkabéredet.

A csapda a tábla utolsó sorában van: a végrehajtási jog elévülését általában csak kérelemre veszik figyelembe (Vht. 57. § (2)), ezért ha nem hivatkozol rá, a végrehajtás folytatódik. Ha hivatkozol rá, és az elévülést figyelembe kell venni, a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni (Vht. 57. § (3)). Két dolgot mindenképp ellenőrizz: történt-e közben bármilyen végrehajtási cselekmény, és nyugodott-e az elévülés – a Ptk. 6:24. § (1) bekezdése szerint az elévülés nyugszik, ha a jogosult a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni.

Óvatosan bánj a tartozáselismeréssel is. A Ptk. 6:26. §-a szerint ha elismered a tartozásodat, annak jogcíme nem változik, de ezután neked kell bizonyítanod, hogy a tartozás az elismeréskor nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, illetve bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen alapult. Érdemes tehát semmit sem aláírni és nem fizetni, amíg nem néztél utána az időpontoknak.

1. lépés: kérelem a végrehajtónál (Vht. 41. §)

Ha a tartozást már kifizetted, a követelés megszűnt vagy elévült, először nem a bírósághoz, hanem a végrehajtóhoz fordulsz. A Vht. 41. § (1) bekezdése szerint ha okirattal valószínűsíted, hogy a követelés alaptalan, azt már teljesítették vagy egyébként megszűnt – illetve ha arra hivatkozol, hogy a követelés vagy a végrehajtási jog elévült –, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, és egyúttal fizesse meg a Vht. 34. § (5) bekezdésében említett költségeket.

• Ha a végrehajtást kérő elismeri az állításodat, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizeti, a végrehajtási eljárás befejeződik (41. § (2)).
• Ha nem nyilatkozik, vagy elismeri, de az összegeket nem fizeti meg, a végrehajtó az ügyet a végrehajtást foganatosító bírósághoz terjeszti. A végrehajtás megszüntetésének ilyenkor nincs helye; ha a befizetés elmaradt, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a költségek megfizetésére, és a végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást (41. § (3)).
• Ha a végrehajtást kérő nem ismeri el az állításodat, pert indíthatsz a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt (41. § (5)).

Ugyanez irányadó, ha a követelés csak részben alaptalan, részben szűnt meg, vagy az elévülés csak részben következett be (41. § (4)) – ilyenkor a végrehajtás korlátozását kéred.

Mit írj bele a kérelembe?

A törvény nem ír elő kötelező formát; célszerű, ha a beadványból ezek egyértelműen kiderülnek:

1. a végrehajtó neve, székhelye és a végrehajtási ügyszám;
2. a te neved, lakcímed, születési adataid, a végrehajtást kérő neve;
3. egyértelmű kérés: a Vht. 41. §-a alapján kéred a végrehajtást kérő nyilatkoztatását;
4. az indok: fizetés esetén az átutalási bizonylat, elévülés esetén az utolsó végrehajtási cselekmény időpontja és annak kimutatása, hogy azóta több mint öt év telt el;
5. a csatolt iratok felsorolása, dátum, aláírás.

2. lépés: per a végrehajtás megszüntetése iránt

Ha a végrehajtást kérő nem ismeri el az állításodat, a polgári perrendtartás (Pp.) szerinti végrehajtási per következik. Pert csak akkor indíthatsz, ha a megszüntetésre vagy korlátozásra a perben közölni kívánt okból a végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség (Pp. 529. §) – ezért kell előbb a végrehajtónál próbálkozni, és a keresetlevélhez csatolni kell az ezt bizonyító, a végrehajtási eljárásban keletkezett okiratot (Pp. 531. § (4)).

Hogy milyen okra hivatkozhatsz, attól függ, mi alapján folyik a végrehajtás:

• Végrehajtási lap (például bírósági ítélet vagy jogerős fizetési meghagyás alapján) esetén csak olyan tényre, amely akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a határozatot megelőző eljárásban, vagy az egyezség megkötése után következett be (Pp. 528. § (1)) – ilyen például a határozat után történt kifizetés.
• Végrehajtási záradékkal ellátott okirat (például záradékolt közjegyzői okirat) esetén akkor, ha a követelés vagy a végrehajtási jog elévült, a követelés egészben vagy részben megszűnt, a végrehajtást kérő halasztást adott és annak ideje még nem járt le, vagy beszámítható ellenkövetelést kívánsz érvényesíteni (Pp. 528. § (2)).

Melyik bíróság? Kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság illetékes; ha nem járásbíróság rendelte el (például közjegyző állította ki a végrehajtási lapot), akkor a lakóhelyed szerinti járásbíróság (Pp. 530. § (1)). A pert a végrehajtást kérő ellen kell indítani, és a keresetlevélben meg kell jelölni a végrehajtható okirat kiállítóját és számát, a végrehajtó nevét, székhelyét és a végrehajtási ügyszámot; korlátozás kérésekor azt is, hogy a követelés mely részére kéred a korlátozást (Pp. 531. §). A járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem kötelező a jogi képviselet (Pp. 72. § (2)), de egy ügyvéd sokat segíthet.

A bíróság soron kívül jár el (Pp. 533. §), és kérelemre a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti a végrehajtást (Pp. 534. §) – ezt érdemes a keresetlevélben kérni, mert felfüggesztés nélkül a végrehajtás a per alatt is folyik.

Mennyibe kerül a per?

A per tárgyának értéke a végrehajtási összeg, illetve annak az a része, amelyre a végrehajtási jog megszűnését állítod (Pp. 530. § (2)); az illeték alapja ez az érték (Itv. 39. § (2)). Az illeték peres eljárásban 300 000 forintig 18 000 forint, 300 001 és 3 millió forint között 18 000 forint plusz a 300 000 forint feletti rész 4,5%-a (Itv. 42. § (1) a) aa)–ab)).

Példa: 800 000 forintos végrehajtási összeg esetén az illeték 18 000 + (500 000 × 4,5%) = 18 000 + 22 500 = 40 500 forint. Ha a végrehajtó a perben nyilatkozott, a bíróság a végrehajtást megszüntető ítéletben a végrehajtási költségek összegéről és megtérítéséről is dönt (Pp. 537. §). A perköltségről a Pp. általános szabálya szól: törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg (Pp. 83. § (1)).

Mikor nem kell pereskedned?

Vannak esetek, amikor a végrehajtás per nélkül is véget ér:

• A végrehajtást kérő kéri. A végrehajtást foganatosító bíróság köteles végzéssel megszüntetni vagy korlátozni a végrehajtást, ha ezt a végrehajtást kérő kívánja, és ez más jogát nem sérti (Vht. 55. § (1) a)) – például ha megegyeztetek és kifizetted. Ilyenkor is feltétel, hogy a végrehajtási költséget a Vht. 34. és 41. §-a szerint megfizessék (55. § (2)).
• Az alapul szolgáló határozat megdőlt. Ha a bíróság közokirat alapján megállapítja, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta, illetve hogy a határozat hatályát vesztette, vagy jogerős bírósági határozat alapján megállapítja, hogy a záradékolt okiratba foglalt követelés vagy az alapjául szolgáló jogviszony érvényesen nem jött létre, a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást (Vht. 56. § (1)). Kérelmedre a végrehajtást kérőt a végrehajtás során kapott összeg és a végrehajtási költség visszatérítésére is kötelezheti (56. § (4)).
• Nem előlegezik a költséget. Ha az eljárás azért szünetel, mert a végrehajtást kérő nem előlegezte a költséget, és ezt a szünetelés megállapításától számított egy éven belül sem teszi meg, a végrehajtás megszűnik (Vht. 54. § (3)).

A megszüntetés és a korlátozás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye (Vht. 56/B. §).

Végrehajtási kifogás: amikor nem a tartozással, hanem a végrehajtóval van baj

A megszüntetés a tartozás létét vitatja. Ha a tartozás megvan, de a végrehajtó olyan intézkedést tesz vagy mulaszt el, amely a végrehajtási eljárás szabályait és a te jogodat vagy jogos érdekedet lényegesen sérti – például a törvény szerint mentes jövedelmet tilt le, rossz összeget számol, vagy olyan tárgyat foglal le, amelyet nem lehetne –, a jogorvoslat a végrehajtási kifogás (Vht. 217. § (1)). Ezt a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül, a végrehajtónál kell benyújtani, aki továbbítja a bíróságnak; ha az intézkedésről később szereztél tudomást, a határidő a tudomásszerzéstől számít, de az intézkedéstől számított három hónap után már egyáltalán nem lehet előterjeszteni (217. § (2)). Az illetéke 15 000 forint, és ha a kifogás alapos, a bíróság hivatalból rendelkezik az illeték visszatérítéséről (Itv. 43. § (8)). Hogy mi mentes a végrehajtás alól, arról a lefoglalható vagyontárgyakról, a munkabér-letiltásról és a bankszámla-inkasszóról szóló cikkünkben írunk.

Ha csak időt szeretnél nyerni, a végrehajtást foganatosító bíróságtól kivételesen a végrehajtás felfüggesztését kérheted, ha igazolod a méltányolható körülményt, és a végrehajtási eljárásban korábban nem sújtottak rendbírsággal (Vht. 48. § (3)). A bíróság ennek során kiemelten értékeli az általad eltartott, tartásra szoruló személyek számát, a te vagy az eltartott tartós és súlyos betegségét, illetve a téged is sújtó természeti katasztrófát (Vht. 48. § (5)). Pénzkövetelésnél a felfüggesztés a munkabér letiltására, az értékesítésről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére és a befolyt összegek kifizetésére terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt ekkor is foganatosítani kell (Vht. 50. § (5)); a tartozást a felfüggesztés nem szünteti meg.

Eltérések: gyerektartás, adóhatósági végrehajtás, elhunyt adós

Gyerektartás

Gyerektartásnál több eltérő szabályt is ismerni kell. Ha a végrehajtás azért szünetel, mert nincs lefoglalható vagyontárgyad, gyermektartásdíj-követelésnél a végrehajtás akkor is folytatható, ha a végrehajtást kérő egyszerűen kéri – ez nem vonatkozik a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelésre (Vht. 54. § (1) d)). A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni (Vht. 34. § (6)). Ha a végrehajtást a Vht. 56. § (1) bekezdése alapján megszüntetik, a tartásdíj címén kifizetett összeg visszatérítésének nincs helye (Vht. 56. § (4)). A tartás iránti perben pedig hat hónapnál régebbi időre csak akkor lehet tartást visszamenőlegesen követelni, ha a jogosult alapos okkal késlekedett, három évnél régebbi időre pedig egyáltalán nem (Ptk. 4:208. § (3)). A behajtás részleteiről a nem fizetett gyerektartásról szóló cikkünk szól.

Adóhatósági végrehajtás

Az adóhatóság által foganatosított végrehajtásra az Avt. (2017. évi CLIII. tv.) vonatkozik, más elévülési szabállyal. A tartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el; ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik (Avt. 19. § (1)). Az elévülés nyugszik többek között a végrehajtási eljárás felfüggesztése, az Avt. 16. § (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti szünetelés és a törvényben biztosított fizetési kedvezmény időtartama alatt (19. § (5)). Ha a végrehajtáshoz való jog elévült, a végrehajtási eljárást végzéssel meg kell szüntetni (Avt. 18. § (1) d)), és a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni (19. § (4)).

Ha az adós meghal

Az adós halála esetén a bírósági végrehajtás szünetel, ha a jogutód vagy az ellenérdekű fél nem kérte a jogutódlás megállapítását (Vht. 52. § b)); a végrehajtás akkor folytatható, ha ilyen kérelmet előterjesztettek (Vht. 54. § (1) b)). Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel; ha ezek a követelés érvényesítésekor már nincsenek a birtokában, öröksége erejéig egyéb vagyonával is (Ptk. 7:96. § (1)). Erről a hagyatéki tartozásokról szóló cikkünkben olvashatsz.

Gyakorlati ellenőrzőlista

1. Kérd ki a végrehajtótól az ügy iratait, és írd ki az utolsó végrehajtási cselekmény dátumát.
2. Számold ki, eltelt-e azóta öt év, és nézd meg, volt-e közben olyan esemény, amely megszakította vagy nyugvásra hozta az elévülést (adóhatósági végrehajtásnál: az Avt. szerinti négy év, a hosszabbítás és a nyugvás).
3. Nyújtsd be a Vht. 41. § szerinti kérelmet a végrehajtónak, bizonyítékokkal.
4. Ha a végrehajtást kérő nem ismeri el az állításodat, indíts pert a járásbíróságon, és kérd a végrehajtás felfüggesztését.
5. Ha a végrehajtó jár el szabálytalanul, 15 napon belül nyújts be végrehajtási kifogást.

Közös hitelnél lásd a közös hitelről válás után szóló cikkünket is.