Öröklési bizonyítvány: mikor kell, hogyan igényelhető, és mennyibe kerül?

Mi az öröklési bizonyítvány, és miben más, mint a hagyatékátadó végzés?

A hagyatéki eljárás „rendes" vége a hagyatékátadó végzés: a közjegyző ebben állapítja meg, hogy a leltározott vagyontárgyak – a lakás, az autó, a bankszámla – kire, milyen jogcímen szállnak át. Erről a hagyatéki eljárás menetéről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Az öröklési bizonyítvány ennél kevesebb: nem ad át vagyont, hanem az öröklési rendet igazolja. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 102. § (1) bekezdése szerint a közjegyző annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg az örökös személyét, az öröklés jogcímét (törvényes vagy végrendeleti) és a hagyatékban való részesedés arányát. A bizonyítvány a hagyaték egészére vagy csak egy részére is vonatkozhat.

A gyakorlatban ez egy néhány oldalas közjegyzői végzés, amely például így szól: „az örökhagyó törvényes örökösei egyenlő arányban gyermekei, X. Y. és Z. W." Ezzel tudod igazolni egy banknál, biztosítónál, munkáltatónál, nyugdíjfolyósítónál vagy egy külföldi hatóságnál, hogy jogosult vagy az elhunyt után fellépni.

Mikor van helye öröklési bizonyítványnak?

A Hetv. 102. § (2) bekezdése két esetet enged, mindkettőhöz az kell, hogy az öröklési ügyre a magyar közjegyzőnek legyen joghatósága (az örökhagyó szokásos tartózkodási helye Magyarországon volt):

1. Nem maradt hagyatéki vagyon, vagy a vagyon kizárólag olyan államban van, amelyre az EU öröklési rendelete nem terjed ki (a törvény szóhasználatában „harmadik állam": például Svájc, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Szerbia, Ukrajna, de a rendeletben nem részes Dánia és Írország is ide tartozik).
2. Még nem hoztak hagyatékátadó végzést, és a kérelmező igazolja az öröklési rendet, több örökös esetén pedig azt is, hogy köztük nincs öröklési jogi vita.

Az első eset a leggyakoribb. „Nem maradt hagyaték" alatt azt kell érteni, hogy nincs olyan vagyontárgy, amelyet a Hetv. 20. §-a szerint leltározni kell: belföldi ingatlan, cégrészesedés, lajstromozott vagyontárgy (autó, hajó, védjegy), vagy olyan ingó vagyon, amelynek értéke meghaladja az öröklési illetékmentes értéket – az egy örökösre jutó ingóság esetén ez az Itv. 16. § (1) bekezdés d) pontja szerint 300 000 Ft. Tipikus élethelyzetek:

• az elhunyt bankszámláján néhány százezer forint maradt, és a bank az öröklési rend igazolását kéri a kifizetéshez;
• a munkáltatónál ki nem fizetett munkabér, a nyugdíjfolyósítónál fel nem vett nyugdíj vagy temetési segély vár az örökösökre;
• a lakás már korábban a gyermekek nevére került, az elhunytnak csak személyes holmija maradt, de egy szolgáltató (biztosító, közműcég, pénztár) hivatalos iratot kér arról, ki jogosult eljárni;
• az örökhagyónak kizárólag az EU-n kívül volt vagyona – például egy amerikai bankszámla vagy egy szerbiai ház –, és az ottani hatóság kéri a magyar jog szerinti öröklési rend igazolását.

A második eset a hagyatéki eljárás közben ad gyors megoldást: ha az eljárás elhúzódik (például külföldi vagyon miatt), de egy határidős ügyben – biztosítási összeg felvétele, per folytatása, cégbeli jogok gyakorlása – már most igazolnod kell, hogy örökös vagy. Ilyenkor a bizonyítvány a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésével hatályát veszti (Hetv. 102/A. §), de addig teljes értékű igazolás.

Ki kérheti, és hol kell benyújtani a kérelmet?

Kérelmet az nyújthat be, aki valószínűsíti, hogy jogai érvényesítéséhez vagy megóvásához az öröklési rend igazolására van szüksége – a gyakorlatban az örökös (törvényes vagy végrendeleti), de lehet hagyományos, kötelesrészre jogosult, végrendeleti végrehajtó vagy akár hagyatéki hitelező is.

A helyes útvonal attól függ, indult-e már hagyatéki eljárás:

• Ha nincs folyamatban hagyatéki eljárás (ez a tipikus, hiszen éppen azért nem indult, mert nem maradt leltározandó vagyon), a kérelmet a Hetv. 102. § (7) bekezdése szerint a jegyzőnél kell benyújtani – az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti önkormányzat hagyatéki ügyintézőjénél, ugyanúgy, mint a hagyatéki eljárás megindítására irányuló bejelentést (Hetv. 19. §). A jegyző az adatokat és iratokat továbbítja az illetékes közjegyzőnek, aki a bizonyítványt kiállítja.
• Ha már folyik a hagyatéki eljárás, a kérelmet közvetlenül az eljáró közjegyzőnél terjesztheted elő, akár a tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondva.

Az illetékes közjegyző a hagyatéki eljárásra vonatkozó szabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye, majd az elhalálozás helye, végül a vagyon fekvése szerinti közjegyző (Hetv. 4. §). Nem választhatsz szabadon közjegyzőt.

Milyen iratokat kell csatolni?

A közjegyzőnek ugyanazt kell megállapítania, mint egy hagyatéki eljárásban: ki halt meg, mikor, kik a rokonai, van-e végrendelet. Ezért készítsd elő:

• az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatát (külföldi halál esetén hiteles fordítással);
• a rokoni kapcsolatot igazoló okiratokat: születési, házassági anyakönyvi kivonat, szükség esetén a korábban elhunyt örökös (például a szülő) halotti kivonatát, ha helyette az ő gyermekei örökölnek;
• a végrendeletet, ha van – a közjegyző a Végrendeletek Országos Nyilvántartását hivatalból is lekérdezi, de a nálad lévő eredeti végintézkedést csatolnod kell;
• annak igazolását vagy legalább leírását, mihez kell a bizonyítvány (a bank levele, a biztosító felhívása, a külföldi hatóság megkeresése) – ez a „jogi érdek valószínűsítése";
• nyilatkozatot arról, hogy maradt-e leltározandó vagyon, illetve hol van az EU-n kívüli vagyon;
• több örökös esetén az örököstársak nyilatkozatát, hogy az öröklési rend tekintetében nincs köztük vita (a 102. § (2) b) pontja szerinti esetben ezt igazolni kell).

Ha a tényállás megállapításához az érdekeltek meghallgatása szükséges, a közjegyző tárgyalást tűz ki (Hetv. 102. § (3)); egyértelmű esetben a bizonyítványt tárgyalás nélkül, az iratok alapján állítja ki. Ha az öröklés feltételhez kötött, a feltételt a bizonyítványban fel kell tüntetni (102. § (4)).

Mennyibe kerül az öröklési bizonyítvány?

A közjegyzői díjszabást a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet tartalmazza. Az öröklési bizonyítványra nincs külön tétel, ezért az általános szabályok szerint kell számolni:

• Ha nem maradt hagyaték, az ügyérték nem állapítható meg, ezért a munkadíj az eljárásra fordított idő alapján jár: minden megkezdett óráért a költségvetési törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíjjal azonos összeg (IM rendelet 12–13. §), amely 2026-ban 7 000 Ft. Egy egyszerű, iratok alapján elintézhető ügyben ez jellemzően néhány óra.
• Ha az ügyérték megállapítható – például a bizonyítványt a hagyatéki eljárás közben, a leltározott vagyonra kéred –, a hagyatéki eljárás díjszabása irányadó: az ügyérték szerinti munkadíj fele (IM rendelet 26. § a), 10. §).
• A munkadíjra 40% költségátalány jön (18. §), plusz a készkiadások (posta, leírási díj oldalanként 230 Ft) és a gyakorlat szerint 27% áfa.

Egy hagyaték nélküli, egyszerű ügyben az öröklési bizonyítvány így jellemzően tízezer forintos nagyságrendű költség, jóval kevesebb, mint egy ingatlanos hagyatéki eljárás. A hagyatéki eljárás díjairól és a sávokról külön cikkben írtunk, a konkrét összeget pedig a hagyatéki közjegyzői díj kalkulátorral is megbecsülheted.

Öröklési illeték ilyenkor általában nem merül fel: a 300 000 Ft alatti ingóörökség illetékmentes, a házastárs, az egyenes ági rokon és a testvér pedig minden örökség után mentes. A részleteket az öröklési illetékről szóló útmutatóban találod.

Európai öröklési bizonyítvány: ha a vagyon egy másik EU-tagállamban van

Ha az elhunytnak az Európai Unió másik tagállamában volt vagyona – német bankszámla, spanyol nyaraló, osztrák életbiztosítás –, nem a magyar öröklési bizonyítványra, hanem az európai öröklési bizonyítványra lesz szükséged. Ezt a 650/2012/EU rendelet vezette be: a bizonyítványt minden részes tagállamban külön eljárás nélkül elfogadják az örökösi, hagyományosi, végrendeleti végrehajtói jogállás igazolására, a bank vagy az ingatlan-nyilvántartás pedig ez alapján teljesít, illetve jegyzi be a tulajdonjogot.

A magyar szabályok szerint (Hetv. 102/B–102/C. §) az európai öröklési bizonyítványt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnél lehet kérni, a hagyatékátadó végzés – vagy a magyar öröklési bizonyítvány – jogerőre emelkedése után. A közjegyző a kérelemről külön végzésben dönt, majd az EU egységes formanyomtatványán állítja ki a bizonyítványt. Nem kell újra csatolni azokat az okiratokat, amelyek a hagyatéki eljárásban már a közjegyzőnél vannak. A díja az ügyérték szerinti közjegyzői munkadíj fele (IM rendelet 11. § (2) d)).

Két gyakorlati tudnivaló a rendeletből: a bizonyítványról hiteles másolatot kapsz, amely hat hónapig érvényes, lejárta után a közjegyzőtől új másolatot vagy a határidő meghosszabbítását kell kérni; és a bizonyítvány a magyar jog szerinti öröklési rendet igazolja, mert az EU-rendelet főszabálya szerint a teljes hagyatékra – a külföldi ingatlanra is – az örökhagyó szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga irányadó.

Ha a vagyon az EU-n kívüli államban van, és az ügyre egyetlen tagállamnak sincs joghatósága, a közjegyző a magyar jog szerinti öröklési rendről öröklési tanúsítványt állíthat ki kizárólag a harmadik államban való igényérvényesítéshez (Hetv. 102/D. §). Ilyenkor az ottani hatóság dönti el, elfogadja-e a magyar okiratot – érdemes előre megkérdezni, kérnek-e hiteles fordítást vagy felülhitelesítést (apostille).

Mire figyelj a bizonyítvány felhasználásakor?

• Jogerő. A bizonyítvány is közjegyzői végzés, amely ellen fellebbezni lehet (Hetv. 102. § (6)); a bank, a hatóság a jogerős példányt fogadja el. Kérd a jogerős záradékkal ellátott kiadmányt.
• Kötöttség. Ha a bizonyítványt a hagyatéki eljárás közben, a 102. § (2) b) pontja alapján kapod, a közjegyző később az öröklési rendtől osztályos egyezség alapján sem térhet el, és az özvegyi jogot csak pénzben lehet megváltani (102. § (5)). Gondold végig, hogy az öröklési rend „befagyasztása" nem hátrányos-e valamelyik örökösnek.
• Utólag előkerülő vagyon. Ha a bizonyítvány kiállítása után derül ki, hogy mégis maradt leltározandó vagyon – például egy elfelejtett telek –, hagyatéki eljárást kell lefolytatni; ennek végzésével a bizonyítvány hatályát veszti (102/A. §). Ha a hagyatéki eljárás már lezárult, póthagyatéki eljárás indul (103. §).
• Vita esetén nem működik. Ha az örökösök között vita van arról, ki és mennyit örököl, öröklési bizonyítvány nem állítható ki – ilyenkor hagyatéki eljárás, végső soron per dönt.
• Megismételt eljárás. A jogerős bizonyítvány ellen a hagyatéki eljárás megismétlését lehet kérni egy éven belül, ha olyan tény kerül elő, amely az öröklés rendjét megváltoztatta volna (Hetv. 105. §).