Házassági vagyonjogi szerződés: mikor érdemes, mit tartalmazzon, mennyibe kerül?

Mi a házassági vagyonjogi szerződés, és mikor köthető?

Ha nem kötöttetek szerződést, a házassági életközösség alatt a törvényes vagyonjogi rendszer, a házastársi vagyonközösség érvényesül (Ptk. 4:34. §): amit a házasság alatt bármelyikőtök szerez, az főszabály szerint közös, és váláskor fele-fele arányban oszlik – erről a vagyonmegosztásról szóló cikkben írtunk részletesen. A házassági vagyonjogi szerződéssel ettől eltérhettek: magatok határozzátok meg, milyen vagyonjogi rendszer vonatkozzon rátok, méghozzá a szerződésben megjelölt időponttól az életközösség végéig (Ptk. 4:63. § (1)).

A szerződést házasulók (a házasságkötés előtt) és házastársak (a házasság alatt bármikor) köthetik, kizárólag személyesen – meghatalmazott útján nem (4:64. § (1)). Ha valamelyik fél 18 év alatti vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozott, a gyámhatóság jóváhagyása is kell (4:64. § (2)). A szerződés a jövőre szól: nem lehet benne olyan visszamenőleges rendelkezés, amely valamelyikőtök korábban, harmadik személlyel – például bankkal – szemben keletkezett tartozását annak kárára változtatná meg (4:67. § (1)).

Mikor érdemes megkötni?

• Vállalkozás. Ha az egyik fél cégtulajdonos vagy egyéni vállalkozó, a szerződés elválaszthatja a céget és annak kockázatait a család vagyonától, és megkíméli a céget attól, hogy váláskor a másik fél a részesedésre igényt tartson.
• Nagy vagyoni különbség. Ha az egyik fél lakással, megtakarítással érkezik a házasságba, vagy szülői segítségből vesz ingatlant, a szerződés egyértelművé teszi, mi marad az ő különvagyona, és hogyan számoljátok el a közösből rá költött pénzt.
• Második házasság, korábbi gyermekek. A szerződéssel rendezhető, hogy a korábbi házasságból hozott vagyon ne keveredjen az újjal – az öröklésre azonban a szerződés önmagában nem hat, ehhez végrendelet is kell.
• Eladósodás kockázata. Ha az egyik fél kezes, vagy kockázatos tevékenységet folytat, a vagyonelkülönítés megvédheti a másik fél szerzeményeit a végrehajtástól – de csak akkor, ha a hitelező a szerződésről tudott, például mert a nyilvántartásban szerepel (lásd lentebb).
• Egyszerűbb válás. Aki előre rendezi a vagyoni kérdéseket, annak egy esetleges válásnál nincs több éves vagyonmegosztási per – a közös hitel sorsa is előre tisztázható.

Milyen vagyonjogi rendszer választható?

A Ptk. két nevesített alternatívát kínál, de nem kötelező „csomagban” választani: a szerződésben a vagyon egyes részeire különböző rendszereket köthettek ki, és a törvényes vagy a választott rendszer szabályaitól is eltérhettek, ha a törvény nem tiltja (4:63. § (2)).

Közszerzeményi rendszer

A házasság alatt önálló vagyonszerzők vagytok – mindenki a saját nevén szerez, a sajátját kezeli, a saját tartozásáért felel –, az életközösség megszűnésekor azonban bármelyikőtök követelheti a másiktól a vagyonszaporulat, vagyis a közszerzemény megosztását (4:69. § (1)). Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, ami a házastárs vagyonában az életközösség végén a tartozások rá eső részének és a különvagyonának levonása után marad (4:69. § (2)); a meglévő vagyonról vélelmezni kell, hogy közszerzemény (4:69. § (3)). A közszerzemény fele illeti meg a másik felet (4:71. § (2)), de a foglalkozás vagy vállalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a társasági részesedésre a másik fél nem tarthat igényt, még akkor sem, ha a fedezetéhez hozzájárult (4:71. § (1)). Ha a másik fél a tudtod nélkül a részesedésedet meghaladó adósságot halmoz fel, már az életközösség alatt kérheted a rád eső rész megállapítását és biztosítékot, végső soron a bíróságtól a szerződés megszüntetését (4:70. §).

Vagyonelkülönítési rendszer

A legtisztább képlet: a vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy csak meghatározott vagyontárgyakra, szerzésekre, tartozásokra zárjátok ki (4:72. §). A kizárt körben mindenki önállóan használja, kezeli a vagyonát, azzal önállóan rendelkezik, és a tartozásáért is önállóan felel (4:73. § (1)). Egy dolog viszont nem zárható ki: a közös háztartás költségeit és a közös – vagy a másik hozzájárulásával a háztartásban nevelt – gyermek megélhetésének, felnevelésének kiadásait akkor is közösen viselitek, és semmis az a kikötés, amely ezek alól bármelyik felet teljesen vagy túlnyomórészt mentesíti; a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka is költségviselésnek számít (4:73. § (2)).

Vegyes megoldások

A gyakorlatban a legtöbb szerződés vegyes: például a cég és a hozott lakás vagyonelkülönítésben, a házasság alatt vett családi ház és a megtakarítások vagyonközösségben, a különvagyon hasznai különvagyonként. Rögzíthetitek azt is, milyen arányban járultok hozzá a közös költségekhez, hogyan számoljátok el a különvagyonból a közösre költött összegeket, és a közös lakás használatát is előre rendezhetitek a válás esetére (4:78. § (3)). Ha a szerződésben halál esetére is rendelkeztek, arra a közös végrendelet szabályai vonatkoznak (4:68. §).

Mi kell az érvényességhez? Okirat és nyilvántartás

A szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba (közjegyző) vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltátok (4:65. § (1)). Egy otthon megírt és aláírt papír, két tanúval is, semmis. Ugyanez vonatkozik a módosításra és a megszüntetésre (4:66. § (2)).

Az érvényesség és a hatály nem ugyanaz. Egymás között az érvényes szerződés a megkötéstől köt titeket, de harmadik személlyel – hitelezővel, bankkal, üzleti partnerrel – szemben csak akkor hatályos, ha a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bejegyezték, vagy bizonyítjátok, hogy az illető a szerződésről és a tartalmáról tudott vagy tudnia kellett (4:65. § (2)). A nyilvántartás nélküli vagyonelkülönítés tehát a hitelezők ellen jellemzően nem véd.

A bejegyzést a közjegyzőnél, személyesen és közösen kell kérni, a szerződés csatolásával; illetékes bármelyikőtök lakóhelye szerinti közjegyző, vagy az, aki a közokiratot készítette (Kjnp. 36/I. §). A közjegyző csak a szerződés fennállásának tényét és a felek adatait jegyzi be, a tartalmat nem: a nyilvántartásból bárki jogi érdek igazolásával, díj ellenében csak azt tudja meg, hogy van-e szerződésetek (Kjnp. 36/K. §). A bejegyzésről tanúsítványt kaptok (36/J. § (4)).

Módosítás, megszűnés, elszámolás

Az életközösség alatt a szerződést bármikor módosíthatjátok vagy megszüntethetitek, ugyanolyan alakban (4:66. §). Az életközösség megkezdése előtt a szerződés felbontható, és bármelyik fél el is állhat tőle; az életközösség alatt a jövőre nézve szüntethető meg (4:74. § (1)). Megszűnik a szerződés akkor is, ha a bíróság megszünteti, vagy ha az életközösség megszűnik – kivéve, ha ez valamelyik fél halálával történik, és a szerződés közös végrendeletként hatályosulhat (4:74. § (2)). Ha közös megegyezéssel szüntetitek meg, onnantól a törvényes vagyonközösség szabályai lépnek életbe (4:74. § (3)); harmadik személlyel szemben a megszűnés a nyilvántartásból való törléstől hatályos (4:74. § (4)). A szerződés megszűnésekor bármelyikőtök kérheti a kikötött rendszer szerinti elszámolást és a közös vagyon megosztását (4:75. §).

Mire nem terjedhet ki?

• Gyermektartás, gyermekek jogai. A szerződés a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyait rendezi; a gyermek tartásáról, elhelyezéséről nem rendelkezhet a gyermek hátrányára, és a közös költségviselés alól sem mentesíthet (4:73. § (2)).
• Korábbi hitelezők. A megkötés előtt keletkezett tartozásokat a szerződés nem terhelheti át a hitelező kárára (4:67. § (1)).
• Utólagos átcímkézés. Ha később egy vagyontárgyat a szerződésben kikötöttől eltérően soroltok a közös vagy a különvagyonba, az harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha az tudott vagy tudnia kellett róla (4:67. § (2)).
• Öröklés. A szerződés nem végrendelet: ha azt akarjátok, hogy a különvagyon a halál után is a kívánt kézbe kerüljön, végrendelet vagy öröklési szerződés kell.

Élettársi vagyonjogi szerződés

Élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést az együttélés idejére, ugyanilyen alakban – közokirat vagy ügyvédi ellenjegyzés –, és bármit kiköthetnek benne, ami házastársak között érvényesülhet (Ptk. 6:515. § (1)–(2)). Harmadik személlyel szemben ez is a nyilvántartásba vétellel válik hatályossá (6:515. § (3)–(4)). Élettársaknál a szerződés különösen fontos, mert törvény szerint nem vagyonközösség, hanem csak a vagyonszaporulat arányos megosztása jár, és az élettárs végrendelet nélkül nem örököl – erről az élettárs örökléséről szóló cikkben írtunk.

Mennyibe kerül?

Ügyvédnél

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, nincs kötelező tarifa. A díj a szerződés összetettségétől és az érintett vagyon nagyságától függ; egy egyszerű vagyonelkülönítési szerződés jellemzően százezres nagyságrend, a vegyes, cégeket is rendező szerződés ennek többszöröse is lehet. Kérj előre írásos árajánlatot, és tisztázd, hogy a díj tartalmazza-e az ellenjegyzést és a nyilvántartásba vétel intézését.

Közjegyzőnél

A közjegyzői díj kötött, a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szerint számolják. Két- vagy többoldalú jogügyletnél a munkadíj alapja az ügyérték, ami vagyonjogi szerződésnél a szerződéssel érintett vagyon értéke (9. § (5)); a sávok a 10. § szerint:

A munkadíjra 40% költségátalány jön (18. § (1)), és a gyakorlat szerint 27% áfa. Példa: 40 millió forintos érintett vagyonnál a munkadíj 90 000 + 30 000 000 × 0,25% = 165 000 Ft, költségátalánnyal 231 000 Ft, áfával nagyjából 293 000 Ft. Ha kész, tartalmilag nem módosított tervezetet visztek, a munkadíj a felére szállítható le (7. § (1)); bonyolult ügyben vagy irodán kívüli eljárásnál viszont másfél-kétszeres (6. §).

Nyilvántartásba vétel

Ha a szerződést készítő közjegyző jegyzi be, a bejegyzési kérelemért és a tanúsítványért 12 000 Ft munkadíj jár (34. § (2)); ha ügyvéd készítette a szerződést, vagy másik közjegyzőhöz mentek, óradíjas: minden megkezdett óráért 12 000 Ft, de legalább két órányi, azaz 24 000 Ft (34. § (3)). Erre is jön a 40% költségátalány és az áfa. Ezen felül a Közjegyzői Kamarának a bejegyzésért 10 000 Ft költségtérítést kell fizetni (17/2014. (III. 13.) KIM rendelet 16. § (2)); a nyilvántartásba betekintés 4000 Ft (34. § (4)), a kamarai lekérdezés 1000 Ft.

Összességében egy közjegyzőnél kötött és nyilvántartásba vett, közepes vagyont érintő szerződés nagyjából 150–350 ezer forint, ügyvédnél az ügyvédi díj plusz 40–60 ezer forint nyilvántartási költség. Egy több éves vagyonmegosztási perhez képest ez a kisebb tétel.

Lépésről lépésre

1. Vagyonleltár. Írjátok össze, kinek mije van a házasság előttről (különvagyon), mit terveztek szerezni, milyen tartozások és cégek vannak.
2. Döntsétek el a rendszert. Teljes vagyonelkülönítés, közszerzeményi rendszer vagy vegyes megoldás; gondoljátok végig a közös lakás használatát és a költségviselés arányát is.
3. Ügyvéd vagy közjegyző. Kérjetek árajánlatot; közjegyzőnél kötött díj, ügyvédnél megállapodás. Mindkét félnek személyesen kell aláírnia.
4. Nyilvántartásba vétel. Kérjétek a bejegyzést a közjegyzőnél – enélkül a szerződés a hitelezőkkel szemben nem hat.
5. Frissítés. Nagyobb vagyoni változásnál (cégalapítás, ingatlanvásárlás, gyermek születése) nézzétek át, és ha kell, módosítsátok ugyanilyen alakban.