Azonnali hatályú felmondás: mikor jogszerű, és mi jár utána?

Mi az azonnali hatályú felmondás?

A Munka Törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény) 78. § (1) bekezdése szerint a munkáltató vagy a munkavállaló akkor szüntetheti meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt, ha a másik fél

• a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
• egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Mindkét feltételcsoport szigorú. Az első esetben három dolognak együtt kell teljesülnie: lényeges kötelezettség, szándékos vagy súlyosan gondatlan elkövetés, és jelentős mérték. Egy egyszeri késés vagy egy kisebb hiba ezért nem alap. A második esetben nem feltétlenül kötelezettségszegésről van szó, hanem olyan magatartásról – például a munkáltató sértegetése, az ügyfelek megtévesztése –, amely után a bizalom helyrehozhatatlanul megszűnt.

Írásban, indokolással, határidőn belül

Az azonnali hatályú felmondást írásban kell közölni, és mindkét oldalon indokolni kell. Az indokból világosan ki kell tűnnie a megszüntetés okának, és az indok valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja (Mt. 64. § (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató küld el, neki kell bizonyítania, hogy tényleg elkövetted azt, amit a felmondásban leírt. A munkáltatónak emellett tájékoztatnia kell téged a jogorvoslat módjáról és a 30 napos keresetindítási határidőről is (Mt. 22. § (5) bekezdés); ha ezt elmulasztja, hat hónapig indíthatsz pert.

A határidő is szigorú. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ok tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni; bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig (Mt. 78. § (2) bekezdés). A 15 napos, úgynevezett szubjektív határidő attól indul, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója megismerte a tényeket – nem attól, hogy egy kolléga látta. A határidő akkor is megtartott, ha a felmondást az utolsó napon postára adják (Mt. 25. § (6) bekezdés). Az elkésett azonnali hatályú felmondás jogellenes, akkor is, ha az indok egyébként megállna.

Példák mindkét oldalról

A példák tájékoztató jellegűek: minden ügyben az eset összes körülménye dönt, és a bíróságok a munkakört, a beosztást és az előzményeket is mérlegelik.

Mi jár, ha te mondasz fel azonnali hatállyal?

Ha jogszerűen te élsz azonnali hatályú felmondással, a törvény úgy kezel, mintha a munkáltató mondott volna fel: a munkáltató köteles megfizetni a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjat és a végkielégítést (Mt. 78. § (3) bekezdés, amely a 70. § (3) bekezdésére és a 77. §-ra utal). A gyakorlatban ez a rád irányadó – a munkaviszony hosszával növekvő – felmondási időre járó távolléti díjat jelenti, plusz a végkielégítést, ha legalább három éve dolgozol a cégnél. Hogy ez pontosan mennyi, azt a végkielégítésről szóló cikkünkben nézheted meg. Ha viszont az azonnali hatályú felmondásod jogellenes (nincs valós, súlyos ok), a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget kell megfizetned a munkáltatónak, és további kárát is követelheti, együtt legfeljebb tizenkét havi távolléti díjig (Mt. 84. § (1) és (3) bekezdés).

Mi jár, ha a munkáltató mond fel azonnali hatállyal?

Jogszerű munkáltatói azonnali hatályú felmondásnál a munkaviszony a közlés napján megszűnik: nincs felmondási idő, nincs felmentési idő, és végkielégítés sem jár, mert az csak munkáltatói felmondásnál illet meg (Mt. 77. § (1) bekezdés). Ami jár: az addig megkeresett bér, a ki nem adott szabadság megváltása, valamint az igazolások, legkésőbb a megszűnést követő ötödik munkanapon (Mt. 80. § (2) bekezdés). Az álláskeresési járadékra való jogosultságot a hatályos szabályok nem kötik a megszűnés módjához, de az álláskeresőként való jelentkezéssel ne késlekedj.

Próbaidő és határozott idő: indokolás nélkül

Két esetben indokolás nélkül is lehet azonnali hatályú felmondással élni (Mt. 79. § (1) bekezdés): próbaidő alatt bármelyik fél, illetve a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató. Az utóbbi azonban nem ingyenes: a munkavállalónak tizenkét havi, vagy ha a határozott időből egy évnél kevesebb van hátra, a hátralévő időre járó távolléti díja jár (Mt. 79. § (2) bekezdés). A próbaidő alatti megszüntetésnek is írásban kell történnie, és a próbaidő utolsó napjáig közölni kell.

Ha jogellenes: mit követelhetsz?

Ha a munkáltató azonnali hatályú felmondása jogellenes – nincs valós indok, elkésett, vagy hiányzik az írásbeliség –, a következőket követelheted (Mt. 82. §):

1. Kártérítést, ezen belül az elmaradt jövedelmet legfeljebb tizenkét havi távolléti díj összegéig (Mt. 82. § (1)–(2) bekezdés).
2. A végkielégítést, mert a munkaviszony jogellenesen, nem felmondással szűnt meg (Mt. 82. § (3) bekezdés a) pont).
3. Kártérítés helyett választhatod a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjat is – ez egyszerűbb bizonyítás, nem kell igazolni a kárt (Mt. 82. § (4) bekezdés).
4. Meghatározott esetekben – például egyenlő bánásmód megsértése, felmondási tilalom vagy munkavállalói képviselő esetén – a munkaviszony helyreállítását (Mt. 83. § (1) bekezdés).

A keresetlevelet a felmondás közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz (Mt. 287. § (1) bekezdés b) pont). Ez rövid határidő: a jogorvoslati tájékoztatás elmaradása esetén hat hónapra nő, de ne erre alapozz. Az igény érvényesítésére munkaügyi perben van lehetőség, ahol a munkáltatónak kell bizonyítania a felmondás indokának valóságát és okszerűségét.

Tipp: ha azonnali hatályú felmondást kapsz, ne írj alá semmit, ami elismerést vagy lemondást tartalmaz; az átvételt igazold, a felmondást fényképezd le, és még aznap írd le az események sorrendjét. A 30 napos határidő miatt már az első héten kérj jogi tanácsot.