Felmondási idő alatt táppénz: mi történik, ha megbetegszel a felmondás után?

A főszabály: munkáltatói felmondásnál a felmondási idő „vár”

A Munka Törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény) 68. § (2) bekezdés a) pontja szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig. Ez nem felmondási tilalom: a munkáltató a felmondást közölheti, csak a felmondási idő indul később. Ugyanez a szabály a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségre és a hozzátartozó otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra is (68. § (2) bekezdés b) és c) pont).

Példa: 2026. március 2-án közlik veled a felmondást, de február 20. óta táppénzen vagy, ami április 15-ig tart. A felmondási idő nem március 3-án, hanem április 16-án kezdődik. Hogy pontosan mennyi felmondási idő jár, azt a felmondási idő kalkulátorral számolhatod ki, a szabályokat pedig a felmondási időről szóló cikkünkben foglaltuk össze.

Mi van, ha a felmondás után betegszel meg?

Az Mt. 68. § (2) bekezdése a felmondási idő kezdetéről rendelkezik. Ha a felmondás közlésekor egészséges vagy, a felmondási idő a közlést követő napon elindul – és ha később, már a futó felmondási idő alatt betegszel meg, a felmondási idő a többségi jogértelmezés és a bírói gyakorlat szerint tovább fut, és a végén a munkaviszony megszűnik. Ez lényeges változás a régi, 2012 előtti Munka Törvénykönyvéhez képest, ahol a betegség a már megkezdett felmondási időt is megszakította. Ha viszont a felmondás közlésének napján válsz keresőképtelenné, a felmondási idő még nem kezdődött el, így a halasztó szabály alkalmazandó.

Ha te mondasz fel, más a helyzet: a 68. § (2) bekezdés kifejezetten a munkáltató felmondásáról szól, ezért munkavállalói felmondásnál a felmondási idő a közlést követő napon indul (68. § (1) bekezdés), és egy közben kezdődő betegség sem hosszabbítja meg. A munkaviszonyod a felmondási idő utolsó napján akkor is megszűnik, ha éppen táppénzen vagy.

Betegszabadság vagy táppénz: mi jár és mennyi?

Fontos: üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén nem betegszabadság, hanem rögtön táppénz (illetve baleseti táppénz) jár (Mt. 126. § (2) bekezdés). A táppénzre csak a betegszabadság kimerítése után vagy jogosult (Ebtv. 46. § (2) bekezdés).

Felmentési idő és táppénz: melyik pénz jár?

Munkáltatói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő legalább felére köteles felmenteni a munkavégzés alól, és erre az időre távolléti díj jár – kivéve, ha munkabérre egyébként nem lennél jogosult (Mt. 70. § (1) és (3) bekezdés). Ha a felmentési idő alatt betegszel meg, nem a teljes távolléti díjat kapod, hanem a betegszabadság 70%-os díját, majd a táppénzt. Egy kivétel van: ha a munkáltató véglegesen felmentett a munkavégzés alól és a bért már kifizette, azt betegséged miatt nem követelheti vissza (Mt. 70. § (4) bekezdés).

Táppénz a munkaviszony megszűnése után: van még „passzív táppénz”?

Nincs. Korábban létezett a biztosítás megszűnése utáni, úgynevezett passzív táppénz, ezt azonban 2011-ben megszüntették. Ma az Ebtv. 46. § (1) bekezdése egyértelmű: táppénz csak a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt jár. Ha a munkaviszonyod a felmondási idő végén megszűnik, a táppénz folyósítása is véget ér, akkor is, ha még keresőképtelen vagy. Ilyenkor a társadalombiztosítási szabályok szerint az egészségügyi ellátásra való jogosultságod még egy átmeneti ideig fennmarad, de pénzbeli ellátás nem jár – érdemes mielőbb álláskeresőként regisztrálni, vagy ha tartós az egészségkárosodás, a rehabilitációs ellátás lehetőségét megnézni.

Mit tehet a munkáltató, ha gyanús a táppénz?

A munkáltató nem bírálhatja felül az orvost, de kezdeményezheti a keresőképtelenség felülvizsgálatát a kormányhivatalnál. Az Ebtv. 47. § (3) bekezdése alapján a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a beteg az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, a felülvéleményező főorvos vizsgálatához nem járul hozzá, az orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, vagy a gyógyulását tudatosan késlelteti. A felülvéleményező főorvos a tartózkodási helyeden is ellenőrizhet. Ha viszont tényleg beteg vagy, a felülvizsgálattól nincs mit tartanod.

Tipikus félreértések

• „Táppénz alatt nem lehet felmondani.” Lehet: a felmondás közölhető, csak munkáltatói felmondásnál a felmondási idő tolódik (Mt. 68. § (2) bekezdés). A valódi felmondási tilalmakat az Mt. 65. § (3) bekezdése sorolja fel (például várandósság, szülési szabadság).
• „Ha én mondtam fel, a táppénz alatt nem szűnik meg a munkaviszony.” Megszűnik, a felmondási idő utolsó napján.
• „Végtelenségig kitolható a felmondási idő táppénzzel.” Nem: a halasztás legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig tart.
• „A felmentési időre mindenképp teljes bér jár.” Betegség alatt betegszabadsági díj vagy táppénz jár, nem a távolléti díj.

Tipp: ha munkáltatói felmondás közlésekor táppénzen vagy, írásban jelezd a munkáltatónak a keresőképtelenség tényét és várható végét, és őrizd meg az orvosi igazolásokat. A felmondási idő kezdetét – és így a végkielégítés, az utolsó bér és az igazolások kiadásának határidejét is – ehhez a dátumhoz kell igazítani.