Végkielégítés: kinek jár és mennyi?

Mi az a végkielégítés?

A végkielégítés egyösszegű juttatás, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor fizet a munkavállalónak, ha a megszűnés nem a munkavállaló hibájából vagy döntéséből következett be. Szabályait az Mt. 77. §-a tartalmazza. Célja, hogy a munkahely elvesztése után legyen egy pénzügyi "párna" az álláskeresés idejére.

Mikor jár?

Végkielégítés akkor illet meg, ha a munkaviszonyod

• a munkáltató felmondásával szűnik meg,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg (például felszámolás), vagy
• azért szűnik meg, mert a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt az átvevő nem az Mt. hatálya alá tartozik (Mt. 77. § (1) bekezdés),

és a munkaviszonyod a felmondás közlésekor (vagy a megszűnéskor) legalább 3 éve fennáll.

Mikor nem jár?

Nem jár végkielégítés (Mt. 77. § (5) bekezdés), ha

• a felmondás közlésekor a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy
• a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okból eredő képessége.

Szintén nem jár automatikusan, ha te mondasz fel, ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy ha határozott idejű szerződésed lejár. Közös megegyezésnél azonban a felek a megállapodásba beírhatják a végkielégítéssel azonos vagy annál magasabb összeget – ez gyakori alku.

Mennyi a végkielégítés?

Az összeg a munkáltatónál töltött idő alapján, a távolléti díj hónapjaiban mérve (Mt. 77. § (3) bekezdés):

Ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg, a végkielégítés 1–3 havi távolléti díjjal emelkedik (Mt. 77. § (4) bekezdés): 3 éves munkaviszonynál +1, 10 évesnél +2, 20 évesnél +3 hónap.

Mi számít bele a munkaviszony idejébe?

A végkielégítésre jogosító idő számításánál nem kell figyelembe venni azt a legalább 30 napot meghaladó időt, amíg a munkavállaló nem dolgozott – kivéve a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatot (Mt. 77. § (2) bekezdés). A munkáltató jogutódlása esetén az előző munkáltatónál töltött idő is beszámít.

Hogyan számítják a távolléti díjat?

A távolléti díj az alapbér, a bérpótlékok és a teljesítménybér meghatározott része alapján számított összeg (Mt. 148–152. §). Egyszerűsítve: a rendszeres havi bruttó jövedelmedhez közelít, a rendkívüli juttatások (például egyszeri jutalom) nélkül. A végkielégítés bruttó összeg, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonásra kerülnek belőle.

Tipp: ha a munkáltató közös megegyezést ajánl felmondás helyett, számold ki, mennyi végkielégítés és felmondási idő járna neked munkáltatói felmondással – ez a minimum, amit a megállapodásban is érdemes kialkudni. Ne írj alá semmit ott helyben, kérj gondolkodási időt.