Próbaidő alatti felmondás: szabályok, határidők és a munkavállaló jogai

Mi a próbaidő és meddig tarthat?

A próbaidő arra szolgál, hogy mindkét fél kockázat nélkül kipróbálhassa a másikat. A Munka Törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény) 45. § (5) bekezdése szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónap próbaidőt köthetnek ki. Ha rövidebbet kötöttek, azt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják, de a próbaidő a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés alapján a próbaidő legfeljebb hat hónap lehet (Mt. 50. § (4) bekezdés).

Próbaidőt csak a munkaszerződésben lehet kikötni: ha a szerződésben nem szerepel, nincs próbaidő, akkor sem, ha a belső szabályzat vagy a szóbeli megállapodás említi. Utólag, a munkaviszony megkezdése után sem lehet próbaidőt kikötni.

Hogyan lehet megszüntetni a munkaviszonyt próbaidő alatt?

Az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja szerint próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. Nincs felmondási idő, nem kell indokolni, és a munkaviszony a közlés napján megszűnik. Formai követelmény azonban van: mivel a munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 44. §), megszüntetni is csak írásban lehet (Mt. 22. § (3) bekezdés). Egy szóbeli „holnaptól ne gyere” érvénytelen, ilyenkor kérd írásban a munkáltatói nyilatkozatot.

Az indokolás nélküli megszüntetés alól van kivétel: ha úgy gondolod, hogy apasági vagy szülői szabadság, gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság, gondozói munkaidő-kedvezmény vagy a munkaszerződés módosítására irányuló kérelmed (például részmunkaidő kisgyermek mellett) miatt küldtek el, a közléstől számított 15 napon belül írásban kérheted az indokolást, amelyet a munkáltató 15 napon belül köteles megadni (Mt. 64. § (3)–(4) bekezdés). Ez a szabály próbaidő alatt is él.

A próbaidő utolsó napja: mikor hatályos a közlés?

A megszüntető nyilatkozat a közléssel válik hatályossá (Mt. 15. § (4) bekezdés), és az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt átadták, vagy az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé vált a címzett számára (Mt. 24. § (1) bekezdés). Ebből következik a gyakorlatban legfontosabb szabály: a nyilatkozatnak legkésőbb a próbaidő utolsó napján meg kell érkeznie a másik félhez. Ha a munkáltató a próbaidő utolsó napján postára adja a levelet, de az csak napokkal később érkezik meg, a bírói gyakorlat szerint a próbaidő már lejárt, és a megszüntetés jogellenes. Az átvétel megtagadása nem segít: a közlés akkor is hatályos, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza (Mt. 24. § (1) bekezdés). Ha a próbaidő utolsó napja munkaszüneti napra vagy hétvégére esik, az nem hosszabbítja meg a próbaidőt, mert a határidő a munkaviszony kezdetétől számított naptári hónapokban telik.

Táppénz és várandósság a próbaidő alatt

A felmondási tilalmak (Mt. 65. § (3) bekezdés – például várandósság, szülési szabadság) a törvény szövege szerint a felmondásra vonatkoznak, a próbaidő alatti megszüntetés viszont azonnali hatályú felmondás. Az uralkodó jogértelmezés és a bírói gyakorlat szerint ezért a próbaidő alatt a munkaviszony táppénz és várandósság alatt is megszüntethető, és a felmondási idő kezdetét halasztó szabály (Mt. 68. § (2) bekezdés) sem alkalmazható, hiszen nincs felmondási idő. Ez nem jelenti azt, hogy a várandósság vagy a betegség lehet az ok: ha bizonyítható, hogy emiatt szüntették meg a munkaviszonyt, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme, amiről lentebb írunk. A próbaidő alatt is jár betegszabadság (időarányosan, Mt. 126. § (3) bekezdés) és táppénz, ha a biztosítási feltételek teljesülnek – a táppénz azonban a munkaviszony megszűnésével megszűnik.

Mi jár a próbaidő alatti megszűnéskor?

• Munkabér az utolsó munkában töltött napig, valamint az esetleges pótlékok, túlóra ellenértéke.
• Időarányos szabadság megváltása: a ki nem adott arányos szabadságot pénzben meg kell váltani (Mt. 125. §). Például 3 hónap alatt évi 20 nap alapszabadságból 5 nap jár.
• Igazolások: a munkáltatónak legkésőbb a megszűnéstől számított ötödik munkanapon ki kell fizetnie a járandóságokat és ki kell adnia az igazolásokat (Mt. 80. § (2) bekezdés).
• Nem jár: felmondási idő, felmentési idő, végkielégítés (utóbbi csak munkáltatói felmondásnál vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor illet meg, Mt. 77. § (1) bekezdés).

Az álláskeresési járadék nem a próbaidőtől függ, hanem attól, hogy az álláskeresővé válást megelőző három évben van-e legalább 360 nap jogosultsági időd (Flt., 1991. évi IV. törvény 25. § (1) bekezdés). Ha igen, a rövid próbaidős munkaviszony is beszámít; 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékot ér, legfeljebb 90 napig (Flt. 27. § (2)–(3) bekezdés). A jogosultság szempontjából nem számít, hogy ki és miért szüntette meg a munkaviszonyt.

Lehet-e újra próbaidőt kikötni ugyanannál a munkáltatónál?

Az Mt. ezt kifejezetten nem tiltja, de a próbaidő célja a kölcsönös „kipróbálás”. Ha ugyanabba a munkakörbe vesznek fel újra, például egy határozott idejű szerződés lejárta után, az ismételt próbaidő a bírói gyakorlat szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Mt. 7. §) ütközhet, és érvénytelen lehet. Más munkakör vagy hosszabb megszakítás után viszont általában elfogadott az új próbaidő. Ha kétséges, kérj tanácsot, mielőtt aláírod.

Diszkriminatív megszüntetés: mikor támadható meg?

Az „indokolás nélkül” nem jelenti azt, hogy bármilyen ok elfogadható. Az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §-a tiltja a védett tulajdonság – például nem, életkor, egészségi állapot, anyaság (terhesség), vallás, etnikai hovatartozás – miatti hátrányos megkülönböztetést, a 21. § c) pontja szerint pedig ez a munkaviszony megszüntetésére is kiterjed. A bizonyítás könnyített: neked csak valószínűsítened kell a hátrányt és a védett tulajdonságot, ezután a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmódot megtartotta (Ebktv. 19. §). Ha a megszüntetés diszkriminatív vagy joggal való visszaélés (Mt. 7. §), a bíróságtól kérhető a munkaviszony helyreállítása is (Mt. 83. § (1) bekezdés a) pont), valamint az elmaradt jövedelem legfeljebb 12 havi távolléti díjig (Mt. 82. §). A keresetet a közléstől számított 30 napon belül kell benyújtani (Mt. 287. § (1) bekezdés). Az azonnali hatályú felmondás egyéb eseteiről az azonnali hatályú felmondásról szóló cikkünkben olvashatsz.

Tipp: a próbaidő alatt is te szüntetheted meg a munkaviszonyt egyik napról a másikra, indokolás nélkül – de írásban tedd, és kérj átvételi igazolást. Ha a munkáltató szóban küld el, ne hagyd abba a munkát „magadtól”: kérj írásbeli nyilatkozatot, különben később azt mondhatják, hogy te hagytad el a munkahelyet jogellenesen.