Szabadság kiszámítása 2026: alapszabadság, pótszabadság és az arányos rész

Alapszabadság: 20 munkanap

A szabadság az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint a munkában töltött idő alapján jár minden naptári évben, és alapszabadságból 20 munkanap (Mt. 116. §). Ez nem függ attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozol: a napi 4 órás munkavállalónak is 20 munkanap jár, csak a nap rövidebb. A szabadságot munkanapban számolják, tehát a hétvége és a munkaszüneti nap nem fogyasztja.

Munkában töltött időnek számít – vagyis nem csökkenti a szabadságot – a szabadság maga, a szülési szabadság, a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, a keresőképtelenség (táppénz, betegszabadság) teljes tartama, a legfeljebb három hónapos önkéntes tartalékos katonai szolgálat, valamint a munkavégzés alóli mentesülés több esete, például a kötelező orvosi vizsgálat vagy a hozzátartozó halála miatti két munkanap (Mt. 115. § (2)). Aki tehát fél évig táppénzen volt, arra az évre is a teljes szabadságot kapja. Ezzel szemben a hat hónapon túli gyes-időszak és a fizetés nélküli szabadság többi esete már nem számít bele.

Életkor szerinti pótszabadság

A pótszabadság az életkorral nő (Mt. 117. § (1)), és abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti (117. § (2)) – nem a születésnap után, hanem január 1-től.

Aki 2026-ban tölti be a 41. életévét – akár csak decemberben –, annak már 2026 egészére 8 nap pótszabadság, összesen 28 nap jár.

Pótszabadság gyermek után

A 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőnek gyermekenként jár pótszabadság (Mt. 118. § (1)): egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után 7 munkanap. Fogyatékos gyermek esetén ez gyermekenként további 2 nappal nő (118. § (2)). A pótszabadság először abban az évben jár, amelyben a gyermek megszületik, utoljára pedig abban, amelyben a 16. életévét betölti (118. § (3)). Gyermeknek az Mt. 294. § (1) c) pontja szerint a családtámogatási törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek számít: a veled élő gyermek után mindkét szülő megkapja, nem kell választanotok, és a háztartásodban nevelt mostoha- és nevelt gyermek is beszámít. A különélő másik szülőnél élő gyermek után viszont nem jár, kivéve a váltott gondoskodást, amikor a gyermeket felváltva, azonos időtartamban nevelitek – ilyenkor mindkét szülőnek jár. A munkáltató nem tudhatja magától, hogy hány gyermeked van – a pótszabadságot jelezni kell, jellemzően a belépéskor kitöltött nyilatkozaton.

Apasági és szülői szabadság

Az apának a gyermek születése esetén 10 munkanap apasági szabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő negyedik hónap végéig, legfeljebb két részletben, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (Mt. 118. § (4)). Az első öt napra a távolléti díj, a hatodik naptól annak 40%-a jár (Mt. 146. § (4)). Az apasági szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal, és örökbefogadásnál is.

A szülői szabadság mindkét szülőnek 44 munkanap a gyermek 3 éves koráig, feltéve, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennáll (Mt. 118/A. §). Díjazása a távolléti díj 10%-a, csökkentve a gyed vagy gyes összegével (Mt. 146. § (5)) – vagyis aki gyest kap, annak gyakorlatilag díjazás nélküli, de a munkaviszonyt és a szabadságjogosultságot fenntartó távollét. A munkáltató a kérésednek megfelelő időpontban köteles kiadni, amit legalább 15 nappal korábban kell bejelentened (Mt. 122. § (4a)); kivételesen fontos gazdasági érdekből legfeljebb 60 nappal halaszthatja el, az apasági szabadságot viszont nem (Mt. 123. § (5) a)). Sem az apasági, sem a szülői szabadságot nem lehet pénzben megváltani kilépéskor (Mt. 125. §).

További pótszabadságok

• Fiatal munkavállaló: a 18 év alattinak évente 5 munkanap, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti (Mt. 119. § (1)).
• Föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitéve, naponta legalább három órát dolgozó: évente 5 munkanap (119. § (2)).
• Megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult vagy vakok személyi járadékában részesülő munkavállaló: évente 5 munkanap (Mt. 120. §).

A pótszabadságok összeadódnak: egy 2026-ban 45 éves, két gyermekes, megváltozott munkaképességű munkavállalónak 20 + 10 + 4 + 5 = 39 munkanap jár. Kollektív szerződés vagy a munkaszerződés ennél többet is adhat, kevesebbet nem (Mt. 43. §).

Az arányos szabadság kiszámítása év közben

Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a szabadságnak a naptári évben munkaviszonyban töltött időre eső arányos része jár – az apasági és a szülői szabadság kivételével, amely nem arányosítható (Mt. 121. § (1)). A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (121. § (2)). A képlet:

éves szabadság × (munkaviszonyban töltött naptári napok / 365) = arányos szabadság

Példa: 2026. április 1-jén lépsz be, 35 éves vagy és egy gyermeked van. Éves szabadságod 20 + 5 + 2 = 27 nap. Április 1-től december 31-ig 275 nap telik el: 27 × 275 / 365 = 20,34 → 20 nap jár 2026-ra. Ha ugyanezzel a szabadsággal szeptember 30-án kilépsz, a január 1-től számított 273 napra 27 × 273 / 365 = 20,19 → 20 nap jár, és amit ebből nem vettél ki, azt a munkáltatónak pénzben kell megváltania – erről a kilépésről szóló cikkünkben írtunk.

A saját napjaidat – az arányos résszel együtt – a szabadság kalkulátorral számolhatod ki. Az arányosítás a teljes szabadságra (alap és pótszabadság együtt) vonatkozik. Ha egy évben két munkáltatónál dolgozol, mindkettő a saját időszakára arányosít, és az előző munkahelyen ki nem vett napokat nem viszed magaddal – azokat ott megváltják.

Ki dönti el, mikor mész szabadságra?

A szabadságot a munkáltató adja ki, de előtte köteles meghallgatni a munkavállalót (Mt. 122. § (1)). Évente 7 munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legfeljebb két részletben – ezt legalább 15 nappal korábban kell kérned, és a munkaviszony első három hónapjában ez a jog még nem illet meg (122. § (2)). A gyermek utáni pótszabadságot és a szülői szabadságot szintén a kérésed szerinti időpontban kell kiadni (122. § (4a)). A többi napról a munkáltató dönt, de a kiadás időpontját legalább 15 nappal előre közölnie kell (122. § (4)).

Eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesülj a munkavégzés alól – ebbe a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít (122. § (3)). A már közölt szabadságot a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből vagy a működését közvetlenül, súlyosan érintő okból legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja, a megkezdett szabadságot megszakíthatja – ezt írásban indokolnia kell –, de az ezzel okozott kárt és költséget (például a nem visszatéríthető utazást) meg kell térítenie (Mt. 123. § (5), (5a) és (7)).

Átvihető a szabadság a következő évre?

Főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni (Mt. 123. § (1)). A kivételek:

• ha a munkaviszony október 1-jén vagy azután kezdődött, a szabadság a következő év március 31-ig kiadható (123. § (2));
• ha a kiadást a munkavállaló oldalán felmerült ok (hosszabb betegség, szülési szabadság, gyes) akadályozta, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (123. § (3));
• az esedékesség évében megkezdett szabadság kiadottnak számít, ha a következő évbe átnyúló része nem több 5 munkanapnál (123. § (4));
• az életkor szerinti pótszabadságot a felek megállapodása alapján a következő év végéig is ki lehet adni (123. § (6));
• kollektív szerződés a szabadság egynegyedének kiadását az esedékességet követő év március 31-ig engedheti (123. § (5)).

Fontos: a ki nem adott szabadság nem vész el, és nem a te mulasztásod. A kiadás a munkáltató kötelezettsége, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság bírságolhat érte, a napokat pedig utólag is ki kell adni. Az igény a munkaviszonyból származó többi igényhez hasonlóan három év alatt évül el (Mt. 286. §).

Szabadság és táppénz

A betegszabadság nem szabadság: évente 15 munkanap jár a keresőképtelenség idejére (Mt. 126. §), a távolléti díj 70%-ával, és nem fogyasztja a rendes szabadságot; a 16. naptól táppénz jár. Ha a kiadott szabadságod alatt betegszel meg, a bírói gyakorlat szerint a keresőképtelenség napjai nem szabadságnapok, mert azokra egyébként is mentesülsz a munkavégzés alól, és a szabadságot csak munkanapra lehet kiadni (Mt. 124. § (1)) – a szabadságot a munkáltató később adja ki. Ezt az Mt. tételesen nem mondja ki, a gyakorlat a régi törvény alatti ítéletekre épül. Ehhez az orvosi igazolást azonnal jelezd, ne csak a szabadság végén. Hogy mi történik, ha a felmondási idő alatt betegszel meg, arról külön cikkben írtunk.

Mennyi pénz jár a szabadság idejére?

A szabadság idejére távolléti díj jár (Mt. 146. § (1) a)), amelyet az alapbér, a rendszeres bérpótlékok és a hat hónap átlagában számolt teljesítménybér alapján számolnak (Mt. 148–151. §). Aki csak alapbért kap, annak a szabadság ugyanannyit ér, mint a munkanap. A szabadságot a munkáltató nem adhatja ki fizetés nélkül, és fennálló munkaviszonyban pénzre váltani sem lehet – egyedül a munkaviszony megszűnésekor van szabadságmegváltás (Mt. 125. §).

Tipp: év elején írd össze a saját napjaidat (alap + életkor + gyermek + egyéb), és kérd el a munkáltató szabadság-nyilvántartását – az Mt. 134. §-a szerint a szabadságot nyilván kell tartania. A leggyakoribb hiba, hogy a gyermek utáni és az életkor szerinti pótszabadság kimarad, mert senki nem jelezte.