Túlóra és pótlékok 2026: mennyi jár a rendkívüli munkáért, és hogyan számold?

Mi számít túlórának?

Az Mt. 107. §-a szerint rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszakon felüli munkavégzés, valamint az ügyelet alatti munka. Hétköznapi nyelven: ha a beosztásod szerint 16-ig dolgozol és 18-ig bent tartanak, az két óra túlóra; ha munkaidőkeretben dolgozol, a keret végén a keretet meghaladó órák számítanak túlórának; ha ügyelet alatt behívnak, a tényleges munkavégzés az.

A túlórát a munkáltató rendeli el, és a munkavállaló kérésére ezt írásban kell tennie (Mt. 108. § (1)). A gyakorlatban a bizonyítás a legnagyobb probléma, ezért ha rendszeresen tovább dolgozol, kérd az írásbeli elrendelést, vagy legalább e-mailben jelezd („a mai napon utasításodra 18-ig dolgoztam”). A munkáltató köteles a rendkívüli munkaidőt nyilvántartani (Mt. 134. § (1)); ha a jelenléti ív csak a 8 órát mutatja, az a te bizonyítékaidat értékeli fel egy vitában.

Évi 250 óra: a túlóra korlátai

Teljes munkaidőben naptári évente legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (Mt. 109. § (1)); kollektív szerződés ezt 300 órára emelheti (135. § (3)). Ezen felül a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodásával évi további 150 óra – kollektív szerződéses 300 órás keret mellett további 100 óra – „önként vállalt túlmunka” lehetséges (109. § (2), 135. § (3)), tehát a plafon mindkét esetben évi 400 óra; a megállapodást a munkavállaló a naptári év végére bármikor felmondhat, és a megállapodás megtagadása miatt hátrány nem érhet. A keret részmunkaidőben és év közben kezdődő munkaviszonynál arányos.

A napi és heti korlátok a túlórával együtt értendők: a beosztás szerinti napi munkaidő a rendkívülivel együtt sem haladhatja meg a 12 órát, a heti a 48 órát (Mt. 99. § (2)), és a napi munka befejezése és a másnapi kezdés között legalább 11 óra pihenőidő jár (104. §). Ezek nem „ajánlások”: a hatóság bírságolja a túllépést.

Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő szülőnek a gyermek 3 éves koráig, valamint egészségkárosító kockázat mellett dolgozónak (Mt. 113. § (1)); az egyedül nevelő szülő a gyermek 4 éves koráig csak hozzájárulásával kötelezhető (113. § (2)). A fiatal, 18 év alatti munkavállalónak túlóra egyáltalán nem rendelhető el (Mt. 114. § (5)).

Mennyi jár a túlóráért?

A rendkívüli munkaidőre a munkabéren – az órákra eső alapbéren – felül bérpótlék jár (Mt. 143. §):

Az 50%-os pótlék helyett a munkáltató – kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján – szabadidőt adhat, amely nem lehet kevesebb a túlóra tartamánál, és amelyre az alapbér arányos része is jár (143. § (2)–(3)). A szabadidőt legkésőbb a túlórát követő hónapban, munkaidőkeretnél a keret végéig, a felek megállapodása szerint legkésőbb a következő év december 31-ig kell kiadni (143. § (6)–(7)); ha addig nem adják ki, a pótlékot kell kifizetni. „Lecsúsztatás” tehát csak megállapodással és a fenti határidőn belül jogszerű – a beosztás egyszerű átrendezése a keret végéig nem túlóra, hanem munkaidő-beosztás.

A többi bérpótlék

• Vasárnapi pótlék 50% a rendes munkaidőben vasárnap végzett munkára – de csak annak, aki több műszakos vagy készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenységet végző munkáltatónál dolgozik (Mt. 140. § (1)). Aki egyébként nem osztható be vasárnapra, annak a vasárnapi munka rendkívüli munkaidő, a pihenőnapi szabályokkal.
• Munkaszüneti napi pótlék 100% a rendes munkaidőben végzett munkára (140. § (2)) – a munkaszüneti napokat és az áthelyezett munkanapokat a 2026-os munkaidő-naptárban találod.
• Műszakpótlék 30% a 18 és 6 óra között végzett munkára annak, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje kezdete rendszeresen változik (Mt. 141. §).
• Éjszakai pótlék 15% a 22 és 6 óra közötti, egy órát meghaladó munkára annak, aki műszakpótlékra nem jogosult (Mt. 142. §).
• Készenlét 20%, ügyelet 40% a rendelkezésre állás idejére; ha közben munkát is végzel, arra a rendkívüli munkaidő szabályai szerint jár a pótlék (Mt. 144. §).

A pótlékok egymás mellett is járhatnak: aki éjszakai műszakban, a pihenőnapján túlórázik, a 30%-os műszakpótlékot és a 100%-os pihenőnapi túlórapótlékot is megkapja.

Hogyan számold ki? Példa 2026-ra

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – az alapbér (Mt. 139. § (1)), az egy órára jutó alapbér pedig teljes munkaidőben a havi alapbér 174-ed része, részmunkaidőben ennek arányos része (139. § (3)).

Példa: havi bruttó alapbéred 400 000 Ft. Egy óra alapbér: 400 000 / 174 = 2 299 Ft.

• 10 óra hétköznapi túlóra: 10 × 2 299 = 22 990 Ft alapbér + 50% pótlék 11 495 Ft = 34 485 Ft bruttó.
• 8 óra munka a szombati pihenőnapodon, másik pihenőnap nélkül: 8 × 2 299 = 18 392 Ft + 100% pótlék 18 392 Ft = 36 784 Ft.
• Ha a 10 óra hétköznapi túlóráért szabadidőt kapsz: 22 990 Ft alapbér most, plusz 10 óra fizetett szabadidő a következő hónapban.

A túlóra bére ugyanúgy adózik, mint az alapbér: 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, a 25 év alattiak és az anyák kedvezménye erre is vonatkozik. Az összeget a következő bérfizetéskor, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni (Mt. 157. §), munkaidőkeret esetén a keret lezárásakor.

Kinek nem jár túlórapótlék?

• Vezető állású munkavállaló (Mt. 208. §): a munkarendje kötetlen, rendkívüli munkaidőre díjazás nem jár (209. §).
• Kötetlen munkarend (Mt. 96. § (2)–(3)): ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedte neked, nincs rendkívüli munkaidő. Ha a „kötetlen” munkarend papíron létezik, de valójában 8-tól 17-ig bent kell lenned, a kikötés érvénytelen, és a túlóra jár.
• Átalány (Mt. 145. § (2)): a rendkívüli munkaidőre a munkaszerződés havi átalányt állapíthat meg. Ez csak akkor jogszerű, ha nagyjából fedezi a tényleges túlmunkát; ha rendszeresen jóval többet dolgozol, a különbözet követelhető.

Ha nem fizetik ki a túlórát

1. Gyűjts bizonyítékot: beléptető adatok, e-mailek időbélyege, műszakbeosztás, saját napló, kollégák. A munkáltató nyilvántartásának hiánya a te javadra értékelhető.
2. Írásbeli felszólítás a munkáltatónak, tételes óraszámmal.
3. Foglalkoztatás-felügyeleti hatóság: bejelentésre ellenőrzi a munkaidő-nyilvántartást és a korlátokat, bírságol, de a bért nem ítéli meg.
4. Fizetési meghagyás vagy munkaügyi per: a túlórabér a munkaviszony fennállása alatt és a megszűnés után is követelhető, az igény 3 év alatt évül el (Mt. 286. §), késedelmi kamattal.

Ha a ki nem fizetett túlóra rendszeres, az a munkáltató lényeges kötelezettségszegése, amely – a szokásos feltételekkel – azonnali hatályú felmondást is megalapozhat; a kilépéskor járó elszámolásról külön cikkben írtunk.

Tipp: munkaidőkeretnél kérd el a keret kezdő- és zárónapját (a munkáltatónak írásban közölnie kell, Mt. 93. § (4)), és a keret végén hasonlítsd össze a ledolgozott órákat a keret óraszámával – a különbség a túlórád, és annak a keret zárásakor jár a pótléka.